tökök évadja

2007-09-24

sponsored links

Itt van az Õsz. Itt van. Újra. A friss, üde zöldségek, saláták idejét fölváltják az õsz ízei. Beköszönt a tökök évadja. Mikor a "lehellet megszegik", már elérhetõ áron kapható a piacon a padlizsán, és megjelenik a sütõtök. Bár a padlizsán nem tök, de nekünk az írás szempontjából tök mindegy, illetve nem. Hát ezért. Mindkettõ nagyon sokoldalú növény, és csak a képzelet szab határt a különféle elkészítési módoknak.

Szögezzük le rögtön az elején: nem szeretem a sütõtököt. Pontosabban nem szerettem a sütõtököt. Legalábbis úgy, ahogy minden normális ember szereti: ahogy szeletekre vágva, megbarnulva, lágyan és omlatagon elõjön a sütõbõl. (Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szõke és másfél mázsa,...
József Attila)



Mióta kipróbáltam sósan-fokhagymásan, kockákra szelve, olívaolajjal sütõben összepárolva köretnek hús mellé, azóta szeretem a sütõtököt. (Kösz, Dia!)
Ezt az étket azoknak ajánlom, akik nem szeretik a sütõtököt. Legalábbis eddig nem szerették.


rakott sütõtök

2 kisebb padlizsán
1 kis sütõtök
fél kg darált hús
2 közepes hagyma
1 fej fokhagyma
2 marék rizs
1 nagy paradicsom vagy 1 kicsi sûrített paradicsomkonzerv
7 dl tejföl
1 tojás

olaj




A padlizsánt vastag karikákra vágtam, betakartam vele a sütõtál alját, megsóztam, megöntöztem (olíva)olajjal, a maradékot fölkockáztam. A sütõtököt meghámoztam, a vékony ?nyelét? vastagon fölkarikáztam, a gömbölyû, magos "kobakját" kimagoztam, kis kockára vágtam.

A hagymákat apróra vágva olajon, sóval üvegesre pároltam, hozzáadtam a fokhagyma apróra darabolt felét, a darált húst, kicsit összeforgattam. Közben a rizst félkészre fõztem (lustábbaknak ajánlom az elõfõzött variációt),hozzáadtam a masszához, hozzákevertem a kockára vágott padlizsánt és sütõtököt, a meghámozott, apróra darabolt paradicsomot (vagy konzervet). Ezen a ponton tovább fûszerezhetõ ízlés szerint, kakukkfûvel, petrezselyem- vagy zellerlevéllel, ki mivel szereti a darált húst.



Az egész masszát rárétegeztem a padlizsánkarikákra, betakartam a sütõtökkarikákkal, mindegyikre rászeltem egy fél gerezd fokhagymát, sóztam, olajoztam, majd leöntöttem a tejföllel, amibe elõzõleg belekevertem a tojást (ez helyettesíthetõ besamellel, már akinek a párja megeszi?), és mehet a sütõbe, közepes lángra, ahol addig marad, míg a teteje el nem pirul kicsit. Akkor fogyasztható. Meg másnap is.

Meg utána, meg még azután is, mert a sütõtök megunhatatlan. És amikor már teljesen besárgultunk a sok karotintól, akkor vegyünk elõ egy jó fajta vörösbort, töltsünk egy pohárkával, és kedvenc verseink társaságában kortyolgassuk a nemes nedût.



József Attila: Õsz

Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az õszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.

Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.

Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.

Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.

Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az õsz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?

Tudtam, hogy õsz lesz s majd fûteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!


Folytats a blogon ... szabadasztal.blog.hu/2007/09/24/tokok...

sponsored links

Keres?s