Tonhalas vadrizs saláta

2010-08-01

sponsored links


Szerintem mindenki van úgy bizonyos kajákkal, hogy gyerekkorában az említésétõl és kirázta a hideg, aztán az érdemtelenül számûzött zöldég, gyümölcs, fõzelék vagy desszert felnõttként átváltozott kedvencévé.
Így vagyok én a rizzsel.Tizenkilenc éves voltam, amikor a szerelmem (késõbb férjem) úgy döntött, érdemessé váltam a szüleinek történõ bemutatásra, és miután az elsõ vizit alkalmával átmentem a vizsgán, állandó meghívottja lettem a vasárnapi ebédeknek.
Egy apró probléma volt, a rizs, amit komoly erõfeszítésembe került úrilány módjára kezelni a közös étkezések során.
Rajtam kívül az egész család szemlátomást élvezettel ette hétrõl hétre, a magamfajta szerelmes lánykának pedig ilyen helyzetben meglehetõsen limitáltak a lehetõségei. Mondtam volna, hogy köszönöm, nem kérek? Egy profi háziasszonynak? Egy fiús anyának???
Hát én nem mertem megkockáztatni, hogy a tiszteletet parancsoló édesanyát már a kezdet kezdetén magamra haragítom (erre késõbb bõven adódott lehetõség), így maradt a "Vera néni, kaphatok még egy kanállal?" megoldás. Brrrrrrrr!
Aztán, ez az általam lesajnált, fantáziátlannak bélyegzett fogás lassan, de biztosan belopódzott az életembe.
Közben jött a rendszerváltás is, ami szintén megtette a maga jótékony hatását - gasztronómiai szempontból, mielõtt bárki rosszra gondolna.
Ahogy elérhetõvé vált itthon is a japán, az indiai, a thai, vagy az olasz konyha, többé már nehezen volt elképzelhetõ az élet basmati, jázmin, ragadós, vagy éppen arborio rizs nélkül. Azóta tudok tökéletes tejberizst csinálni, mióta ez utóbbit felfedeztem az itthoni üzletekben.
Néhány éve, egy külföldi utam alkalmával ismerkedtem meg a vad, más néven indián rizzsel, ami valójában nem is rizs, hanem egy másik fûféle, a zinzania aquatica termése. Mind aromájában, mind állagában jelentõsen különbözik a klasszikus rizsfajtáktól, és - talán múltbéli fenntartásaim maradványaként - hozzám ez áll a legközelebb.
Nem olcsó mulatság, sõt, ára messze meghaladja elterjedtebb társaiét, de ha kipróbáltátok, és ízlik, eszetekbe nem jusson drága delikátesz boltokban megvenni, felfedeztem egy magyar (!) termelõt, akitõl a bolti ár töredékéért meg lehet rendelni, itt: http://indian-rizs.internettudakozo.hu/kontakt.htm
A roppanós, pergõ szemek, a különleges aroma, és a füstös zamat minden alkalommal elvarázsol, akár köretként, akár - ahogy most is - salátaként kerül a tányérra.

Hozzávalók:
30 dkg vadrizs
1,8 l víz
1/2 kk gyömbérpor
1/2 kk Jamie Oliver füstölt chili fûszerkeverék
2 ek extraszûz olivaolaj
1 kk bergamott ízû olivaolaj
2 zacskó mozzarella
3 szem kemény paradicsom
1 doboz konzerv tonhal
1 fej fehérhagyma
3 gerezd zúzott fokhagyma
1 citrom leve
só, bors

Elkészítés
A rizs alaposan leöblítem, majd kb.1 l vízben fölforralom.
Leöntöm a vizet, ismét leöblítem és felöntöm 1,8 l vízzel, sózom, 45 percig magas hõmérsékleten fõzöm, míg az összes folyadékot fölszívta, majd hagyom kihûlni
Apróra vágom a hozzávalókat, összeforgatom a kihûlt rizzsel, a fûszerekkel, és a citrom kifacsart levével, sózom, borsozom.
Egy órára hûtõbe teszem, hogy az ízek jól összeérjenek.

Folytats a blogon ... gasztroterapia.blogspot.com/2010/08/t...

sponsored links

Keres?s