Mozzarella panna cotta

2010-07-11

sponsored links

Ha édességrõl van szó, nekem sosem az olaszok indítják be a nyáltermelést. Sok mindenben utánozhatatlanok ezek a helyes taljánok, de a desszertjeik engem nem nyûgöznek le. A francia, az osztrák, a német, és persze a magyar konyha édes remekei sok keserves reggeli öltözködõs percet okoztak már nekem, de a panna cottától akár nádszál karcsú is lehetnék. Adri barátnémnál gyakran készül a klasszikus változat, imádják a pasik és pikpakk kész is van. Na, ezt irigyeltem el tõle és kísérleztem ki az ízhatásában tulajdonképpen caprese salátára (mozzarella -és paradicsom szeletek, bazsalikom, só, bors, oliva) emlékeztetõ elõételt, állagát tekintve viszont mégiscsak névadójának sós mutánsa ez. 
Elmondom, hogy jött az ötlet. Tegnap éjjel, egy óvatlan szellõztetés eredményeként beszabadultak a szúnyogok a lakásba. Bevetettem mindent, de a fárasztó és reménytelen küzdelem után úgy döntöttem, feladom a harcot és megyek lefeküdni. Viszont a hosszú íííííííktõl az istennek nem tudtam elaludni, és mit csinál ilyenkor egy magamfajta újdonsült blogos? Nem bárányokat számlál, hanem töri a fejét a következõ recepten. 
Az éjjeli tervezgetés szerint a tejszínbõl ma kemény habot kellett volna vernem, és ahhoz adnom a zselatint, de a felverés  - talán a hõség miatt - kétszeri nekifutásra sem sikerült. 
Nem is baj, jó apropó ez arra, hogy B-nek sírjak kicsit. Tudjátok...shrekmacskaszem, kis eszmefuttatás arról,  hogy konkrétan a kézi mixer minden bajunk forrása, aztán csak megesik a szíve rajtam és beruház egy újba.
Most persze nem zavarhatom ezzel,  foci VB döntõt néz - hú, valami nagy baj lehet, mert ordít - én meg alaphangon sem vagyok rajongó, hát még vuvuzellával, ezért kijöttem a teraszra írni. 
Na, ezt is muszáj megosztanom veletek, iszonyú vicces :) Töprengésem közepette egyszer csak fura hangokat hallok a fûbõl: illusztris vendégem érkezik, mondhatni, nem szokványos körülmények között. 
Úgy egy órája adtam enni a két süninknek, és eléggé el nem ítélhetõ módon ott hagytam a földön az üres konzerv dobozt, ami felborult. Nyilván mennyei illatok lengedezhették körül, mert egyszer csak látom, hogy egy idegen, igen kövér sün testbõl már csak a feneke, plusz a két hátsó lába lóg ki belõle :)  Hogy miért ilyenkor merül ki az elem a fényképezõgépben???

Hozzávalók (mármint a mozzarellához):
2 dl fõzõtejszín
1 dl tej
3 zacskó mozzarella
3 zacskó (30 gr) zselatinpor
1 kis marék bazsalikom levél
1 kk fokhagyma krém vagy zúzott fokhagyma
1 kk olivaolaj
8 ek víz
só, frissen õrölt bors

Elkészítés:
A mozzarellát széttépkedem és egy dl tej hozzáadása után botmixerrel pépesítem.
Beleteszem az apróra vágott bazsalikomot,  az olajat, a fokhagymakrémet, sózom, borsozom.
Egy pohárban feloldom a zselatint a hideg vízben.
Felmelegítem (nem forralom) a tejszínt és egy kézi habverõ segítségével alaposan összekeverem a zselatinnal
A keveréket a mozzarellához adom, majd szilikonformákba töltöm és mennek a hûtõbe, minimum 3 órára dermedni.

A paradicsom szósz hozzávalói:
4 szem paradicsom
1 ek balzsamecet
1 ek céklasûrítmény (elhagyható, de megszépíti a paradicsom halovány színét)
1 ek olivaolaj
só, bors

Elkészítés:
A paradicsomokat keresztirányba bevágom a csumánál, egy hõálló edénybe teszem és leforrázom õket, így egy mozdulattal le tudom húzni a héjat.
Botmixerrel pürésítem, ízesítem a többi hozzávalóval.






Folytats a blogon ... gasztroterapia.blogspot.com/2010/07/m...

sponsored links

Keres?s