Mi az, amit eszel?

2010-07-02

sponsored links


Eddig nagyon büszke voltam magamra, mert az elmúlt 10 évet amennyire lehetett, próbáltam gyógyszermentesen megúszni. Arra különösen büszke voltam, hogy 1 darab antibiotikum injekciót kaptam. Aztán olvastam egy könyvet...


A 70-es évek elején kifejlesztettek egy egyszerûbb antibiotikum kimutatási eljárást, az úgynevezett "gátló-anyag" tesztet. Ezzel csak az volt a baj, hogy a borjúhúsok 82,5 %-ában találtak antibiotikumot. És mivel a törvényi elõírások szerint ez emberi fogyasztásra alkalmatlan, ez a vizsgálat bizony húsellátási problémákhoz vezetett volna. Ezt a hatóságok is felismerték. Ez esetben mi lett volna a normális? Nem megrótták a tenyésztõket, hogy ejnye-bejnye, hanem új törvényt hoztak. Méghozzá azt, hogy a vágóállatoknak csupán 1%-át ellenõrzik, a 99% mehet a piacra, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e antibiotikumot vagy sem. És még azt az 1 %-ot sem vetik alá olyan tüzetes vizsgálatnak, amilyennek kellene. Kitalálták, hogy csak az izomhúst és a veséket vizsgálják. Ezek az anyagok az állatok csontjaiban koncentrálódnak, így nem mutathatók ki. Most jogosan mondhatjuk, hogy a csontot mi nem fogyasztjuk el. Viszont mikor fõzzük vagy sütjök a húst, akkor ezek az anyagok szabaddá válnak. És minél kevesebb kalcium van a szervezetünkb, annál jobban be tudnak épülni a csontjainkba, és felhalmozódnak.


De az állatok nemcsak antibiotikus, hanem hormonális kezelést is kapnak életük során bõven. Hozamfokozási célból rengeteg féle hormont használnak az állattenyésztésben. A borjaknak adott szokásos hormonkészítmények annyi ösztrogént tartalmaznak, mint több száz fogamzásgátló tabletta. Egyetlen darab húsban 15 hormontartalmú golyócskát találtak egy vizsgálat során. Ugye milyen érdekes? Embereknél fogamzásgátlásra használják, állatoknál pedig hízásra... Nem csoda, hogy a nõk nagy része súlygyarapodásnak indul a tabletáktól. A trombózis-és embóliakockázat 9-10-szeresére nõ, ezzel egyidõben ugye az infarktus kockázata is emelkedik. Ezeket esszük meg a hússal...


Vagy nem tudom, ki az, aki szereti a kenõmájast? Én soha nem rajongtam érte,de mióta elolvastam, mibõl készül, azóta tudom, hogy soha nem fogok enni belõle.


Egy jó minõségû kenõmájas a következõképpen készül-egy hentesek számára írt útmutató szerint:
28% sertésköröm
28% sonka-szélszalonna
14% sertésfejhús
23,5% sertésmáj
6,5% forró víz


Ehhez jönnek még a felhasználható adalékanyagok: az átpirosító segédanyagok, az emulgeálószerek, az antioxidánsok és az ízfokozók.


Ez egy jobb minõségû kenõmájas, az olcsóbb, gyengébb minõségûek max 10% májat tartalmaznak.


Gondoljunk csak a hamburger húsra, meg a panírozott félkész húsdarálékokra, amit rántott hús gyanánt vásárolunk meg fagyasztva.
És akkor momdom, mik az élelmiszertörvények szerint feldolgozásra használható belsõségek: a máj, a vese, a szív, a nyelv nyálkahártya nélkül, a gyomor-és elõgyomor nyálkahártya nélkül, a 100 kiló alatti borjaknál nyálkahártyával együtt, a hasüreg zsírszövetei, a vékonybél összekötõ szalagjai, a tõgy, a kifejlett sertésemlõket is beleértve, a lép, a húsból eltávolított nyirokcsomók, az agy, a gerincvelõ, a hasnyálmirigy, a borjak csecsemõmirigye, továbbá a borjak, sertések, birkák nagyobb erei, és a marha fejhúsáról levágott nyálmirigyek.


Aztán itt vannak a nitritek, amikkel a húsokat kezelik. Ebbõl a halálos dózis 0,25 és 5 gramm között van. A kisebb adagok a gyerekekre és az diõs emberekre vonatkoznak. Pár 10 évvel ezelõtt gyakran fordultak elõ tömeges mérgezési esetek, néha halálos kimenetelûek is. A bûnös legtöbbször a húsleves, a kolbász vagy a kenõmájas volt, amelyhez a konyhasó helyett tévedésbõl tiszta nitritet adtak.
A leves fogyasztása után negyed órával szédülést, fejfájást, fülzúgást, szívdobogást észleltek és elsötétült elõttük a világ. Bõrük ijesztõen fakó volt, ajkuk pedig kék.
Az elhunytak boncolásakor egy hátborzongató tünetet vettek észre: az izomzatu élénk piros színt mutatott, ami persze éppen ugyanaz, mint a mai hentesáruk vásárlókat csalogató vonzó piros színe.


De beszélhetnénk akár a halakról, csirkékrõl, pulykákról is, meg az állattápokról, amik megesznek. Ezt már ugye megtettük korábban is. Vagy a tojásról, amit centrifugáznak.
Régebben a tojás sárgájának színérõl lehetett megállapítani a minõségét. Ez volt a takarmány mércéje. Ma azt lehet megállapítani a tojás sárgájából, hogy mennyi karotinoidot etettek meg a tyúkkal.


Folytats a blogon ... mennyorszagkonyhaja.blogspot.com/2010...

sponsored links

Keres?s