Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Hókáosz, német hegyi utak és majdnem-hazautazás
sponsored links
A hó és én szép múltra tekintünk vissza: állítólag hatalmas hó volt, amikor születtem, és mindig is imádtam az elsõ havat, amikor minden olyan szép fehér, csöndes. A kapcsolatunk azonban tegnap óta egész más lett...
 |
| Fotó innen. |
Az úgy volt, hogy tegnap estére Keszthelyen leszünk, Pisti másnap konferenciázik, és aztán irány Debrecen, karácsony, stb. Hát nem úgy lett. Reggel naivan elindultunk Berlinbõl kocsival - esett ugyan a hó, de nem tûnt nagyon vészesnek a helyzet, Pisti nagyon tapasztalt vezetõ, mindenféle idõben vezetett már. Ahogy azonban haladtunk Drezda felé, egyre csúszósabbak lettek az utak, egyre kevésbé tudták õket tisztítani, és a hó csak esett, esett és esett, egyre nagyobb pelyhekben. Drezda után a cseh-német határ már közel van, hamar át lehetne érni. Tegnap azonban végeláthatatlan, tömött kamionsor állt az autópálya két sávjában, és nem tudtuk, mi az oka annak, hogy semerre sem mozdulnak (baleset? idõjárás? stb). Képek itt. Egy pár másik autóval együtt egy darabig még a leállósávon próbáltunk elõrejutni, de nem sok sikerrel. Miután két rendõr közölte velünk, hogy az autópálya e szakasza teljesen le van zárva, egy lehajtón letértünk Pirna városkája felé, ugyanis elvileg egy másik útvonalon is mehettünk volna Prága felé, amely szintén az autópályára visz tovább.
Ahhoz, hogy Csehországba átérjen az ember ezen a környéken, egy nagy hegyvidéken kell keresztülmennie, mely a Sächsische Schweiz-Osterzgebirge (Szász-Svájc, Érchegység) nevet viseli, Németország Szászország tartományában (majd Csehországban). Ezek nagyon szép, fenyõfákkal borított hegyek, ahol mentünk már sûrû ködben, napsütésben, õszi színpompában és hómentes téli idõben is. Ezúttal megtapasztaltuk a havazást is. Kis falvakon keresztül kanyargó utakon mentünk, néhol egy-egy tábla jelezte, hogy merre van Prága, de számomra nagyon-nagyon ijesztõ élmény volt az egész. A táblákat sokszor befújta a hó, a hegyi utakon alig takarították el a havat, máris újra havas lett, tényleg csak lépésben lehetett haladni, és azt hiszem, nagyrészt Pisti vezetéstechnikáján múlott, hogy nem akadtunk el sehol...
A rendõröktõl annyit tudtunk, hogy egy bizonyos Glashütte nevû település felé kell mennünk. Megálltunk egy kis benzinkútnál "mosdó-szünetre", és a tulajdonost megkérdeztük, merre tovább, érdemes-e egyáltalán tovább menni. Én nem sokat vettem ki az õ német akcentusából, de Pisti megértette, hogy meg lehet próbálni, ám lehet, hogy mire odaérünk a határ közelébe (Teplice), már lehet, hogy komolyabb hófelszerelés is kell... Nekivágtunk hát, és további havas utak, egy-egy nagyobb emelkedõ és hóátfúvás után megláttuk, hogy merre kell tovább menni, nem is lett volna már messze, de nem mehettünk, le volt zárva az az út is, a hatalmas hó miatt. Részemrõl kezdõdõ pánik, Pisti részérõl dühödt megfordulás az autóval, majd közös megegyezés: visszamegyünk Berlinbe, ennek így semmi értelme.
Visszaaraszoltunk hát a hegyi utakon, a még mindig szakadó hóesésben, a fenyõfák ágai szinte teljesen legörbültek a rengeteg hó miatt, mindenhol lapáttal, seprûvel küzdõ embereket láttunk, ahogy a falvakon átmentünk. Kb. 3-4 órát kanyarogtunk összesen a hegyekben, és hazafelé láttuk, hogy még mindig le volt zárva az autópálya Csehország felé, nem tudom megsaccolni, milyen hosszan álltak a kamionok, de több percig mentünk el a másik irányban mellettük. Nagyon-nagyon sajnáltam a szegény kamionsofõröket, buszvezetõket és azt a pár autót, akik ott ragadtak - mi legalább vissza tudtunk fordulni, volt hová visszamenni. Igaz, láttuk, hogy osztottak teát, ételt, és láttunk mentõt is.
Hazaérve láttuk a hírekben, hogy valóban hatalmas káosz alakult ki ott, ahonnan visszajöttünk: teljesen járhatatlanok voltak a csehországi utak a havazás miatt, ezért nem engedték át a forgalmat. Késõbb is csak egy sávot nyitottak meg, gondolom, maradt a dugó, amíg az a rengeteg kamion átaraszolt Prágáig...
Itt egy videó, akit érdekel, hogy a hegyi utakon mi alakult ki estére.
Reggel 7 órás indulásunk után délután fél 5-re értünk újra haza, Berlinbe. Pistinek le kellett mondania a konferenciát, majd alternatív módot kerestünk a hazaútra (fapados repülõ), ugyanis további nagy havazást, fagyot és kemény telet jósolnak a meteorológusok, amely a hegyekben csak hatványozódik... Pár nap múlva elvileg otthon leszünk, ha az idõjárás is úgy akarja.
Tanulságok:
1) A telet komolyan kell venni, fõleg ha havazást jósolnak. Legyen jó téligumi a kocsin, és lehetõleg csak olyan vezessen, aki tudja is, hogy mit csinál, és van tapasztalata - utóbbi kipipálva :-) Nagyon sok balesetet láttunk, nem volt szép.
2) Alföldi emberek, akik nem ismerik igazán a hegyvidéki havazást, készüljenek fel jól, és ne akarjanak a hegyekben autópályán kívül autóval közlekedni - megjegyezve.
3) Jobb a repülõ, vagy a vonat (bár utóbbival meg tavaly jártunk rémesen, de ez egy másik sztori)... - bár minden késhet...
4) A tél, a havazás és a hideg mondjon le! :-)))
Kalandoztatok már ilyen extrém idõjárási körülményekben???
