Vallomás

2014-05-02

sponsored links

Kövezzetek meg, de én nem szeretem az anyák napját. Határozottan ellenérzések  vannak bennem iránta.

Még óvodában csak csak, aztán az iskolában elhúzták a mûsort, a gyereke feszengtek, aki érzelmileg nem bírta a terhet, sírva fakadt, a nagyobbak   meg félvállról  vették- alig vártam, hogy vége legyen.

Mi jóban vagyunk a gyerekeinkkel, megbeszéljük ügyes-bajos dolgainkat, figyelünk egymásra.

Ma például hazajönnek. Nem az anyák napja miatt, hanem csak úgy, mert hosszú a hétvége. Meg  mert akarnak hazajönni.

Azt olvastam valahol, hogy a gyerekeket el kell engedni magunktól ahhoz, hogy visszajöjjenek.

Van egy írás, amit nagyon szeretek, megmutatom:

ERMA BOMBECK:   Ez a dolgod



Hányszor vágták ezt a fejedhez a kölykeid : - Anya , te nem szeretsz !

Egyszer majd, ha a gyerekeimnek benõ annyira a fejük lágya, hogy felfogják mitõl ketyeg egy anya,  elmondom nekik:

Merõ szeretetbõl szekáltalak, hogy hová mégy, és hányra jössz.
Merõ szeretetbõl hagytam, hogy rájöjj: a barátod egy szemét alak.
Merõ szeretetbõl álltam mögötted két  óra hosszat, míg kitakarítottad a szobádat, ami nekem tizenöt percbe telt volna.
Merõ szeretetbõl hagytam elmenni a fülem mellett, amit a többi anya mondott vagy csinált.
Merõ szeretetbõl hagytam, hogy botladozz, hogy megüsd magad.
Merõ szeretetbõl fogadtalak el olyannak, amilyen vagy, ahelyett, amilyennek én szerettelek volna.
És merõ szeretetbõl mondtam nemet, mégha útáltál is érte.

Némelyik anya nem tudja , mikor végezte el a dolgát. Szerintük minél tovább lézeng körülöttük a gyerek, annál jobb szülõk õk.
Az én szememben a gyerek ? papírsárkány. Éveket töltünk el azzal, hogy rábírjuk õket, szálljanak már fel. Szaladunk velük, , míg ki nem fogyunk a szuszból?..lezuhannak?..kötözünk rájuk még egy pár papírcsíkocskát.  Foldozgatunk, vígasztalgatunk, igazgatunk, tanítgatunk?.
És amikor végre felkapja õket a szél, akkor hosszabb madzag kell, és mi utána engedünk. Amennyit tekerintünk a gombolyagról, annál magasabbra száll a sárkány.  Hamarosan elpattan a madzag, amely összeköt bennünket, és õ ott lebeg ? szabadon, egyedül.

És mi  csak akkor tudjuk meg, hogy elvégeztük, ami a dolgunk.


Ha gondoljátok, anyák napjára. Vagy csak úgy. Mert szép.



Folytats a blogon ... gondaanyu.blogspot.com/2014/05/vallom...

sponsored links

Keres?s