Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Sárgabarack, avagy az egészséges kajszibarack
sponsored links
A sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az õszibarack szõrénél finomabb selymes pelyhektõl bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú.
Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színû és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nõ, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás elõtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhetõ, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen.
A különbözõ fajták június végétõl augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idõ sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétõl a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretû Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befõttnek, gombócnak valók. A bõ termésû évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhetõ, a következõ évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlõdnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érõ és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.
Miért jó?
A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és fólsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévõ kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bõven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az idõskori látásromlást, erõs rákellenes hatású, kedvezõen hat a zsíranyagcserére, érvédõ hatású, serkenti a máj méregtelenítõ mûködését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bõrre helyezve segíti annak regenerációját.
Ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, fogyasztása enyhe hashajtó hatású.
Hogyan fogyasszuk a sárgabarackot?
Igyekezzünk hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásárolni. A keményebbek jobban bírják a szállítást, és fõként befõtt eltevésre alkalmasak, míg a puhákból lekvárt fõzhetünk.
A megvásárolt barack megevésével és feldolgozásával nem feltétlenül érdemes várni, hiszen utánérõ, így gyorsan megpuhul, s elõfordulhat, hogy bár befõttnek szántuk, már csak lekvárnak lesz alkalmas. Hûtõben csak az ép szemek tarthatók el jól, mintegy két hétig, 0-1 ?C körül akár három hétig is elállhat, de vigyázat, ne fagyjon meg. Mélyhûtésre nem jó, mert felolvasztás után lottyadt lesz, íze megváltozik. Héja is ehetõ, a gyümölcshúsnál savanykásabb. Az igazi kajszis gombóc apró, héjában hagyott, kimagozott gyümölcsbõl készül, így lesz íze igazán pikáns, fogyasztása kényelmes. Rövid ideig forrásban lévõ vízbe mártva héja egy darabban egyetlen mozdulattal eltávolítható, akár a paradicsomnál.
Az aszalt sárgabarack egyre kedveltebb csemege. Piacokon és nagyobb szupermarketekben biztosan kapható. Önmagában is finom édesség vagy rágcsálnivaló, de pecsenyehúsok mellett sülve is remek eledel, mely különleges ízt ad a sültnek. A bõrétõl megtisztított kimagozott barackot házilag is aszalhatjuk.
Hideg gyümölcslevesnek, natúr joghurtos édességnek, süteménybe téve vagy meleg köretnek egyaránt ízletes. Ivólének, nektárnak fogyasztva szintén egészséges.
Manduláshoz hasonlóan feltörhetõ magjának belébõl készül a marcipánhoz hasonló, és azt helyettesítõ perszipán. Megerjedt héjából és a romlott gyümölcsbõl pálinkát fõznek.
Tippek, tanácsok a sárgabarackhoz:
Jó termésû évben érdemes belõle sokat eltenni, befõzni, mert valószínûleg a következõ egy-két évben kevesebb termést hoz, és drágán adják majd a piacokon. Vásárláskor érdemesebb a puhább, aromásabb gyümölcsöket elõnyben részesíteni, annak ellenére, hogy a puha héj könnyebben nyomódik. A kereskedõk hajlamosak ezért éretlenül eladásra kínálni.
A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést is okozhat, ezért a ciántartalmú, kesernyés magokból nem szabad egy-két szemnél többet fogyasztani. Az édes magok viszont nyugodtan ehetõk.
Érdekességek a sárgabarackról:
Õshazája Kína. Latin nevében az "armenica" arra utal, hogy a Selyemúton Örményország közvetítésével jutott el Európába a Földközi-tenger térségéig, majd római vagy török közvetítéssel a hódoltság idején jutott el hazánkba. Melegkedvelõ, tõlünk északabbra nem igen él meg. A II. Világháború elõtt az ország összes gyümölcstermésének hatodát adta. Ma méltatlanul visszaszorult termesztése, nincs idõ befõzésre és "kajszisgombóc-gyártásra".
A Kína és Pakisztán határán, a Hindukus-hegységben élõ hunza népcsoport tagjai állítólag az általuk kedvelt kajszinak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Egyetlen megtermõ gyümölcsüket nagy becsben tartják, az aszalt gyümölccsel édesítenek. Fõzõolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszernek számít. Ha vitamin- és antioxidáns tartalmát tekintjük, ez nem is olyan meglepõ.
Forrás: www.hazipatika.com