Ribizli-málna lekvár
sponsored links
Vagy írhatnám címként azt is, hogy málnás ribizlilekvár, hiszen ribizlibõl került bele több.
Megfogadtam, hogy mindössze 3-4 évente készítek ilyen lekvárt. Na nem azért, mert olyan rossz lett! Hihetetlenül finom. Viszont mire leszemeltem a ribizlit a száráról, azt hittem, kihullik a hajam. Hozzá kell tennem: nem vagyok a türelem mintaképe. Konyhai teendõim során szeretem ha tudok haladni, ha minden flottul megy és az elõre eltervezett idõn belül végzek egy adott feladattal.
A ribizli azonban nem volt valami együttmûködõ. A lekvárbefõzés azzal kezdõdött számomra, hogy az anyukám által megvásárolt gyümölcsöt munka után kezdtem megtisztítani. Bõ vízben megmostam és egy villa segítségével akartam leszemelni. Ez részben sikerült is, a fõszárról lejöttek a ribizliszemek, azonban a pici zöld szárak rajta maradtak a gyümölcsön. Körülbelül fél kilónál tartottam, amikor azon gondolkodtam, hogy hagyjam így, fõzzem meg a zöld szárral együtt, vagy mondjak le a ribizlilekvárról.
A helyzetet természetesen Imi mentette meg, aki mindig türelmessé válik, amikor én kezdem elveszíteni a türelmemet, mintegy egyensúlyként mûködve. Azt mondta, nyugodjak meg, majd õ szépen maga elé veszi azt, amit én már leszemeltem és egyesével kitépkedi belõle a pici szárakat. Nagyon kíváncsi voltam, meddig bírja, de le a kalappal elõtte, a 2 kg ribizlibõl másfelet gyönyörûen megtisztított, a maradékot pedig csak azért csináltam végül én, hogy minél hamarabb feltehessem fõni a lekvárnak való gyümölcsöket. Így pont egyszerre lettünk kész. Még jó hogy nem nagyobb mennyiségbõl terveztem lekvárt fõzni...
Hozzávalók:
- 2 kg ribizli
- 1 kg málna
- 40 dkg cukor
- 2 csomag Dr. Oetker dzsemfix 2:1 (kihagyható)
Tehát a gyümölcsöket jó alaposan megmostam, a ribizlit szárától megtisztítottuk. Egy fazékba rétegezve helyeztem bele: egy sor ribizli, málna, kevés cukor és így tovább amíg el nem fogyott minden. Közepes lángon kezdtem fõzni, majd amikor felforrt, kicsit lejjebb vettem. Sûrûn megkeverve addig fõztem, amíg a gyümölcsök szétestek benne, levet eresztettek (maximum fél órát). Ekkor belekevertem a dzsemfixet és további 10 percig rotyogtattam még.
Elõre kimosott-kifertõtlenített üvegbe töltöttem a forró lekvárt, celofánnal és az üveg tetejével lezártam, majd fejreállítottam mindegyiket 5 percre. Végül újságpapírba csomagolva dunsztoltam a takarók között 4 napig.
A fenti mennyiségbõl 7 és fél üveg lekvár készült.
És hogy mennyire jól sikerült, azt az is bizonyítja, hogy a fogadalmammal ellentétben valószínûleg készítünk még egy adagot a héten Mazsival. :)
Megfogadtam, hogy mindössze 3-4 évente készítek ilyen lekvárt. Na nem azért, mert olyan rossz lett! Hihetetlenül finom. Viszont mire leszemeltem a ribizlit a száráról, azt hittem, kihullik a hajam. Hozzá kell tennem: nem vagyok a türelem mintaképe. Konyhai teendõim során szeretem ha tudok haladni, ha minden flottul megy és az elõre eltervezett idõn belül végzek egy adott feladattal.
A ribizli azonban nem volt valami együttmûködõ. A lekvárbefõzés azzal kezdõdött számomra, hogy az anyukám által megvásárolt gyümölcsöt munka után kezdtem megtisztítani. Bõ vízben megmostam és egy villa segítségével akartam leszemelni. Ez részben sikerült is, a fõszárról lejöttek a ribizliszemek, azonban a pici zöld szárak rajta maradtak a gyümölcsön. Körülbelül fél kilónál tartottam, amikor azon gondolkodtam, hogy hagyjam így, fõzzem meg a zöld szárral együtt, vagy mondjak le a ribizlilekvárról.
A helyzetet természetesen Imi mentette meg, aki mindig türelmessé válik, amikor én kezdem elveszíteni a türelmemet, mintegy egyensúlyként mûködve. Azt mondta, nyugodjak meg, majd õ szépen maga elé veszi azt, amit én már leszemeltem és egyesével kitépkedi belõle a pici szárakat. Nagyon kíváncsi voltam, meddig bírja, de le a kalappal elõtte, a 2 kg ribizlibõl másfelet gyönyörûen megtisztított, a maradékot pedig csak azért csináltam végül én, hogy minél hamarabb feltehessem fõni a lekvárnak való gyümölcsöket. Így pont egyszerre lettünk kész. Még jó hogy nem nagyobb mennyiségbõl terveztem lekvárt fõzni...
Hozzávalók:
- 2 kg ribizli
- 1 kg málna
- 40 dkg cukor
- 2 csomag Dr. Oetker dzsemfix 2:1 (kihagyható)
Tehát a gyümölcsöket jó alaposan megmostam, a ribizlit szárától megtisztítottuk. Egy fazékba rétegezve helyeztem bele: egy sor ribizli, málna, kevés cukor és így tovább amíg el nem fogyott minden. Közepes lángon kezdtem fõzni, majd amikor felforrt, kicsit lejjebb vettem. Sûrûn megkeverve addig fõztem, amíg a gyümölcsök szétestek benne, levet eresztettek (maximum fél órát). Ekkor belekevertem a dzsemfixet és további 10 percig rotyogtattam még.
Elõre kimosott-kifertõtlenített üvegbe töltöttem a forró lekvárt, celofánnal és az üveg tetejével lezártam, majd fejreállítottam mindegyiket 5 percre. Végül újságpapírba csomagolva dunsztoltam a takarók között 4 napig.
A fenti mennyiségbõl 7 és fél üveg lekvár készült.
És hogy mennyire jól sikerült, azt az is bizonyítja, hogy a fogadalmammal ellentétben valószínûleg készítünk még egy adagot a héten Mazsival. :)