Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Nyári táborok kedvenc csemegéje, a gofri
sponsored links
Egy igazán gyors és nagyon finom desszert!
Bár sokan úgy tudják, a gofri egy amerikai termék, nos nem az, eredetét tekintve európai. És hogy a tévhit, miszerint a gofri ameriakai miért alakulhatott ki bennünk? Nagy valószínûséggel azért, mert maga az amerikai elnök Barack Obama gofrievõs képe is bejárta a világhálót.
A mai gofri története egész a középkorig nyúl vissza, amikor még a neve is más volt: az alnémet wafel (?méhlép?, ebbõl ered az angol waffle is), mert a tészta mintázata a méhsejtekére emlékeztet. A Németalföldön sütötték a belga cukrászok, akik a maradékokat igyekeztek ehhez felhasználni, hogy ne menjenek kárba. Két vaslap között sütötték ki az így nyert tésztát, a vaslapok mintázatának lenyomatába pedig mézet csorgattak, majd árusították.
Az elsõ idõkben, mint édességet készítették, késõbb, amikor nem volt elegendõ kenyér, sós változatok is születtek.
Hozzávalók: (kb. 8 gofrihoz)
20 dkg liszt
? cs sütõpor
6 dkg porcukor
1 evõkanál kristálycukor
6 dkg ráma
2,5 dl tej
csipet só
2 tojás
A lisztet a sütõporral elkeverjük, hozzáadjuk a porcukrot, rámát, tojások sárgáját, sót és a tejet. Robotgéppel kikeverjük.
A tojások fehérjét felverjük, a vége elõtt beleteszünk egy evõkanál kristálycukrot és keményre verjük.
Fõzõkanállal a lisztes masszába forgatjuk.
Lehet is sütni. A sütõt minden darabnál olvasztott vajjal kenjük meg.
Vaníliás pudinggal, nutellával, lekvárral tálaljuk.
Ha egy kis változatosságot akarsz vinni a tésztába, legközelebb, mert biztos, hogy lesz legközelebb, azt garantálom! Tegyél a tésztába darált mandulát, mogyorót vagy diót.
Hajrá, csak aztán nehogy túl lassan süljenek, mert ott sorakozik majd kis családod a tûzhely mellett.
Bár sokan úgy tudják, a gofri egy amerikai termék, nos nem az, eredetét tekintve európai. És hogy a tévhit, miszerint a gofri ameriakai miért alakulhatott ki bennünk? Nagy valószínûséggel azért, mert maga az amerikai elnök Barack Obama gofrievõs képe is bejárta a világhálót.
A mai gofri története egész a középkorig nyúl vissza, amikor még a neve is más volt: az alnémet wafel (?méhlép?, ebbõl ered az angol waffle is), mert a tészta mintázata a méhsejtekére emlékeztet. A Németalföldön sütötték a belga cukrászok, akik a maradékokat igyekeztek ehhez felhasználni, hogy ne menjenek kárba. Két vaslap között sütötték ki az így nyert tésztát, a vaslapok mintázatának lenyomatába pedig mézet csorgattak, majd árusították.
Az elsõ idõkben, mint édességet készítették, késõbb, amikor nem volt elegendõ kenyér, sós változatok is születtek.
Hozzávalók: (kb. 8 gofrihoz)
20 dkg liszt
? cs sütõpor
6 dkg porcukor
1 evõkanál kristálycukor
6 dkg ráma
2,5 dl tej
csipet só
2 tojás
A lisztet a sütõporral elkeverjük, hozzáadjuk a porcukrot, rámát, tojások sárgáját, sót és a tejet. Robotgéppel kikeverjük.
A tojások fehérjét felverjük, a vége elõtt beleteszünk egy evõkanál kristálycukrot és keményre verjük.
Fõzõkanállal a lisztes masszába forgatjuk.
Lehet is sütni. A sütõt minden darabnál olvasztott vajjal kenjük meg.
Vaníliás pudinggal, nutellával, lekvárral tálaljuk.
Ha egy kis változatosságot akarsz vinni a tésztába, legközelebb, mert biztos, hogy lesz legközelebb, azt garantálom! Tegyél a tésztába darált mandulát, mogyorót vagy diót.
Hajrá, csak aztán nehogy túl lassan süljenek, mert ott sorakozik majd kis családod a tûzhely mellett.
