Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
nincs c?m
sponsored links
Sz?z M?ria menybev?tele , Nagyboldogasszony
 |
Az esztergomi bazilika a vil?g legnagyobb (13,5x6,6 m) egyetlen v?szonra festett olt?rk?pe, Sz?z M?ria mennybevitele - Michelangelo Grigoletti, velencei m?v?sz munk?ja |
A mai napon M?ria mennybev?tel?t ?nnepli Egyh?zunk, amely napot a magyar hagyom?ny Nagyboldogasszonynak nevez.
H?rom dolgot ?rdemes tiszt?znunk az ?nneppel, az esem?nnyel kapcsolatban. El?sz?r: nem tudjuk, mik?nt fejez?d?tt be M?ria evil?gi ?lete. Nem ?ll?thatjuk teljes bizonyoss?ggal, hogy meghalt, de az ellenkez?j?t sem. A katolikus sz?haszn?latban ez?rt nem M?ria hal?l?r?l besz?l?nk, hanem elszendered?s?r?l. Hit?nk szerint Isten az?rt vette ?t fel a mennybe, hogy a Megv?lt? Anyj?nak test?t meg?vja a roml?st?l, de hogy ez milyen m?don t?rt?nt, az titok marad sz?munkra.
Ha M?ria meghalt volna ?s az apostolok eltemett?k volna test?t, akkor bizony?ra nagy tiszteletben tartott?k volna azt a helyet, ahol az ?r ?desanyj?nak holtteste nyugszik, de ilyen helyr?l nem tudunk. Ez azt jelzi, hogy M?ria ?lete nem olyan m?don fejez?d?tt be, mint az t?bbi ember?, azaz nem hal?llal.
A m?sodik l?nyeges dolog, hogy Isten az ? test?t ?s lelk?t vette fel a mennybe. Hit?nk szerint hal?lunkkor a lelk?nk Istenhez ker?l, f?ldi test?nket pedig eltemetik, s a v?gs? felt?mad?skor kapunk Istent?l ?j testet, amely egyes?l lelk?nkkel. E felt?mad?st mintegy el?v?telezve jutott M?ria a mennyorsz?gba, teste ?s lelke az ?gbe.
Harmadikk?nt pedig azt sz?ks?ges megeml?ten?nk, hogy M?ria mennybe jut?sa Istennek k?sz?nhet?. J?zus Krisztus eset?ben mennybemenetelr?l besz?l?nk, hiszen ? a maga erej?b?l emelkedett az ?gbe, ezt ?nnepelj?k a h?sv?t ut?ni negyvenedik napon. M?ria viszont nem saj?t erej?nek k?sz?nhet?en jutott a mennyorsz?gba, hanem a mindenhat? Isten vette fel ?t oda.
E fogalmi tiszt?z?sokat sz?pen t?kr?zi az a megfogalmaz?s, amely Sz?z M?ria mennybev?tel?nek hitigazs?g?t, hittitk?t kimondja. XII. Piusz p?pa 1950. november 1-j?n kelt, Munificentissimus Deus (A legb?kez?bb Isten) kezdet? apostoli bull?j?ban ugyanis a k?vetkez? szerepel: ?a szepl?telen, mindenkor sz?z Istenanya M?ria, f?ldi ?letp?ly?ja befejez?se ut?n testest?l, lelkest?l felv?tetett a mennyei dics?s?gbe.? Mindannyiunkra a test szerinti megdics??l?s v?r, b?r nem olyan m?don, mint Sz?z M?ria eset?ben, de hissz?k, hogy hal?lunk ut?n Isten felt?maszt minket az ?r?k ?letre, s e felt?mad?sban ?j testet kapunk Istent?l, amely megdics??lt test ?jra egyes?l majd halhatatlan emberi lelk?nkkel.
Sz?z M?ria mennybev?tel?nek esem?nye er?s?ti benn?nk a felt?mad?s ?s az ?r?k ?let rem?ny?t. ?benne megmutatkozik ?s az emberek k?z?l els?k?nt mutatkozik meg az a dics?s?g, amelyre Isten megh?v minket. T?rekedj?nk arra, hogy eljussunk a mennyorsz?gba! - Horv?th Istv?n S?ndor
 |
| M?ty?s templom , a budav?ri Nagyboldogasszony templom f?olt?ra a Sz?zany?val ?s a magyar kor0n?val |
Magyarorsz?got e napon aj?nlotta a Sz?zanya oltalm?ba Szent Istv?n kir?ly, ennek nyom?n Magyarorsz?g ?gi p?rtfog?j?nak, Patrona Hungariaenak is nevezz?k M?ri?t.
Cs?vossy Gy?rgy Istv?n: Nagyboldogasszony
A r?gy hallotta sugallat?t,
s bomlott az els?, csod?s vir?g:
b?mult a mennyegz? forgataga,
?mulva v?z metamorf?zis?t.
? szer?nyen k?vetett tov?bb
sz?molatlanul sok sz?p csod?t,
majd j?tt a v?gs?, f?jdalmas csoda,
mit sz?ve nem k?v?nt l?tni soha.
V?gtelenbe t?voz? fia
test?lt re? t?maszt, ?j fiat;
majd elj?tt v?g?l a kegyes id?,
s l?gyan emelte fel mag?hoz ?.
Ma onnan vigy?zza l?pteink,
s hullatja sz?ntelen k?nnyeit.
Miv? v?lt mind?nk f?ldi otthona?
A vil?g ma irdatlan Golgota.
 |
| V?rosligetben ?ll? Regnum Marianum-templom teljes pomp?j?ban, miel?tt 1951. szeptember 23-?n felrobbantott?k (Fot?: Fortepan/Ted Grauthoff) |
Az istentelen kommunista ?vtizedeket lesz?m?tva augusztus 15-e mindenkor a magyars?g legnagyobb egyh?zi ?nnep?nek sz?m?tott. (Nagyboldogasszony napja sz?mos orsz?gban munkasz?neti nap.)
A t?r?s az istentelen R?kosi M?ty?s kommunista ?mokfut?sa idej?n kezd?d?tt, ut?da, K?d?r J?nos is kihagyta az ?nnepi k?rmeneteket. Ak?rcsak a sorozatb?rm?lkoz? Gyurcs?ny Ferenc a Szem/kil?v/?-hegyr?l.
Komoly felel?ss?g?nk, hogy ebben a hit?t, keresztj?t ?s ?nazonoss?g?t vesztett, megzavarodott vil?gban Nagyboldogasszony napja miel?bb visszakapja az ?t megillet? ? a mostanin?l is m?lt?bb ? hely?t a kereszt?nys?ghez mindm?ig h?s?ggel ragaszkod? Magyarorsz?gon. A lelkeknek is kij?r a k?rp?tl?s. - Magyar Nemzet
Nagyboldogasszony-napi gy?gyn?v?ny szentel?s
Van, ahol feleleven?tik, nagy ritk?n pedig fennmaradt a fajok ismerete, a csokrok k?t?s?nek ?s szentel?s?nek hagyom?nya.
"Az eml?kezet csak a szertart?s gyakorl?s k?r?lm?nyeit ?rizte meg .... az any?r?l le?nyra hagyom?nyozott n?v?nyismeret megmaradt, de az alkalmaz?sra ?s gy?gyhat?sra vonatkoz? tud?s ?s gyakorlat elsikkadt, elveszett az ?vsz?zadok sor?n... a n?v?nyek haszn?lata, amellyel ?let?k szinte minden ter?let?n felmer?l? sz?ks?gletet, betegs?get megpr?b?ltak ell?tni... Friss ?s sz?r?tott n?v?nyi r?szekkel, p?rlatokkal, olajokkal, ecetekkel, alkoholos kivonatokkal, gy?gylekv?rral, ken?cs?kkel ?ltek, gy?gy?tottak. Riasztott?k a rovarokat, r?gcs?l?kat, v?dt?k ?llataikat, f?st?ltek vagy ?pp? illatos?tott?k szekr?nyeik tartalm?t, f?nyes?tett?k hajfonataikat...
A mai tud?ssal ?sszesen 100 nemzetis?gi n?ven, 48 n?v?nyfaj val?sz?n?s?thet? a szent csokrokba k?t?ttek k?z?l, ebb?l 44 vadn?v?ny. Minden faluban meghat?rozott fajokb?l ?lltak a csokrok. T?bb telep?l?sen is a r?sze volt a kis ezerj?f? (Centaurium erythraea), a cickafark (Achillea sp.), a szurokf? (Origanum vulgare), a feh?r ?r?m (Artemisia absinthium), a h?lyagos habszegf? (Silene vulgaris), a k?z?ns?ges b?bakal?cs (Carlina vulgaris), a tejolt? galaj (Galium verum), a vasf? (Verbena officinalis), a zsid?cseresznye (Physalis alkekengi) ?s a k?z?ns?ges orb?ncf? (Hypericum perforatum) is.
Wild Katalin: Der Weihb?schel bei den Deutschen in S?dungarn: https://www.sulinet.hu/.../pages/004_der_weihbuschel.htm
Egy ?sszefoglal? cikk a 48 azonos?tott fajjal: https://www.researchgate.net/.../321167932_Vadnovenyek...
Fot?: Pap ?va cikk?b?l
Baranya megye v?ltozatos alf?ldi ?s dombvid?ki t?jain a term?szetes ?l?helyek ar?nya magyar ?sszehasonl?t?sban tov?bbra is magas, ?gy a t?j mindenkor kiv?l? lehet?s?get biztos?tott a gy?gyn?v?nygy?jt?sre , ?sszesen 52 fajt gy?jt?ttek be vadon ?l? ehet? n?v?nyk?nt vagy f?szerk?nt. Jelent?s a vadvir?gk?nt (vadvir?gd?szk?nt) haszn?lt fajok sz?ma (98 faj). ?sszesen 130 vadon term? n?v?nyt ?rultak a piacokon. A piaci elad?sok ? k?l?n?sen a begy?jt?tt vadvir?gok? ? ma is jelent?sek (82 faj), de a fajok id?k?zben nagyr?szt kicser?l?dtek.
A gy?gyn?v?nyk?nt betakar?tott fajok adatai k?z?tt gyakran szerepel inf?zi?s gy?gyn?v?nyk?nt is, mint p?ld?ul :
- Achillea sp. / Cickafark
A n?v?nyeknek jellemz?en fodros levelei vannak . A "cickafark" k?zn?v ?ltal?ban az A. millefoliumra utal. A nemzets?g nev?t a g?r?g mitol?giai szerepl?r?l , Akhilleuszr?l kapta, akinek katon?ir?l azt mondt?k, hogy cickafarkf?vel kezelt?k sebeit; ezt t?kr?zik az olyan gyakori nevek, mint az allheal ?s v?rf? .- https://en.wikipedia.org/wiki/Achillea
Haz?nkban a gy?gy?szatban els?sorban gyullad?scs?kkent?, g?rcsold? ?s ?tv?gyjav?t? hat?sa miatt alkalmazz?k.- Magyar Gy?gyszer?sztudom?nyi T?rsas?g Gy?gyn?v?ny Szakoszt?lya
- Centaurium erythraea , / Kis ezerj?f? / epef?
A kis ezerj?f? (Centaurium erythraea, kor?bban Centaurium minus) a t?rnicsf?l?k (Gentianaceae) csal?dj?n bel?l az ezerj?f? (Centaurium) nemzets?gbe tartoz? n?v?nyfaj. Gy?gyn?v?ny. A Magyarorsz?gon el?fordul? h?rom ezerj?f?faj k?z?l a leggyakoribb. Centaurium umbellatum Gilib.
A gy?gyn?v?ny bizony?tottan em?szt?st ?s epem?k?d?st serkent?, ?tv?gyfokoz? hat?s?. Te?j?t fogyasztj?k puffad?s enyh?t?s?re, m?jb?ntalmak ellen ?s v?rtiszt?t?k?nt.A drog keser? lik?r?k fontos alkot?eleme, aperitif italok k?sz?lnek bel?le, ?s ?rm?sborok k?sz?t?s?n?l is felhaszn?lj?k. Egyes vid?keken a koml?t helyettes?tik vele a s?rk?sz?t?skor. A szesziparban a gyomorkeser?k elmaradhatatlan alkot?r?sze. - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_ezerj%C3%B3f%C5%B1#
-Agrimonia eupatoria, /
Apr?bojtorj?n, k?z?ns?ges p?rl?f?
A p?rl?f?vet m?r az ?kori g?r?g?k is haszn?lt?k a nehezen gy?gyul? sebekre. Bingeni Hildegard ezt a gy?gyn?v?nyt b?rbetegs?gekre, hurutos gyomorpanaszokra aj?nlotta, de kiv?ltk?pp nehezen gy?gyul? sebekre. A gyomor- ?s b?rpanaszokra val? hagyom?nyos alkalmaz?s a mai napig ?rv?nyben maradt.A n?pi gy?gy?szatban epeb?ntalmak ellen is hat?sosnak bizonyult.Helyi antibiotikus hat?sa vetekszik a sz?les spektrum? antibiotikumokkal (pl. tetraciklinek).Gomba?l? hat?s?, ez?rt gomb?s fert?z?sek eset?n is j?l alkalmazhat? - https://gyogyfuveskertem.hu/aprobojtorjan-kozonseges-parlofu/
- Matricaria chamomilla ,
Orvosi sz?kf? / kamilla
A gy?gy?szatban vir?gzat?t ?s annak kivonatait alkalmazz?k. Te?ja nemcsak a l?gutakat tiszt?tja, hanem gyullad?sg?tl?, nyugtat? anyagokat is tartalmaz. Gyullad?scs?kkent?, g?rcsold?, idegnyugtat?, gyomor-, b?l-, h?lyag- ?s epezavarokn?l, valamint sebkezel?sre, arc- ?s haj?pol?sra is javasolj?k.
A n?pi gy?gy?szatban rendk?v?l sz?lesk?r?en haszn?lj?k az orvosi sz?kf?vet k?l?nb?z? betegs?gek, probl?m?k ?s t?netek kezel?s?re. Alkalmazz?k asztm?ra, h?lyagb?ntalmakra, h?rghurutra, b?rkem?nyed?sre, ty?kszemre, megf?z?sra, b?lg?rcsre, sz?d?l?sre, fejf?j?sra, f?lf?j?sra, arany?rre, v?rz?scsillap?t?sra, gyullad?sokra, ?lmatlans?gra, s?rgas?gra, fogf?j?sra, sebkezel?sre, migr?nre, f?jdalomcsillap?t?sra, veseprobl?m?kra, vastagb?lgyullad?sra, menstru?ci?s probl?m?kra, szemmel kapcsolatos probl?m?kra, l?ppel kapcsolatos probl?m?kra, em?szt?si probl?m?kra, idegrendszeri betegs?gek kezel?s?re, elvon?si t?netek csillap?t?s?ra, g?rcs ellen, korp?sod?s ellen, parazit?k ellen , valamint ?tv?gygerjeszt?k?nt, azonk?v?l n?pi gy?gy?szati felhaszn?l?sak?nt a megf?z?s t?neteinek enyh?t?s?t, enyhe em?szt?szervi panaszok (pl. puffad?s) cs?kkent?s?t, aft?k, illetve enyhe b?r- ?s ny?lkah?rtya-irrit?ci?k (pl. nap?g?s) kezel?s?t eml?ti.
- Verbascum sp. / ?k?rfarkk?r?
Egy t?bb mint 450 vir?gos n?v?nyfajt mag?ban foglal? nemzets?g - https://en.wikipedia.org/wiki/Verbascum
Az ?k?rfarkk?r? alkalmaz?s?t leggyakrabban l?gz?szervi probl?m?k felmer?l?sekor javasolj?k. A forr?zat?val t?rt?n? inhal?l?s elt?vol?tja a hurutos v?lad?kot, ?s kiv?l?an kezeli az ?ltal?ban v?rusos fert?z?s okozta arc?reg-?s homlok?reg gyullad?st. Seg?ts?g?vel megsz?ntethet? a sz?raz k?h?g?s ?s cs?kkenthet? a l?gutak gyullad?sa egyar?nt.
Az egyik klasszikus foglalkoz?si betegs?g, a szilik?zis gy?gym?dja lehet, mert g?tolja a t?d? hegesed?s?t, ?s regener?lja a sz?veteit. Javallott a bevitele azok sz?m?ra is, akik er?s doh?nyosok vagy egy?b t?d?betegs?gben szenvednek. Elengedhetetlen kell?ke a t?d?gyullad?s kezel?s?nek, enyh?ti ugyanis a mellkasi f?jdalmat, emellett pedig j?t?kony hat?ssal van a sz?raz ?s a nedves asztma t?neteire is. R?gebben a fert?z?ses eredet? megbeteged?s, a t?d?g?m?k?r (tbc) kezel?s?re is felhaszn?lt?k.
A vadr?zsa (Rosa canina) , vagy csipker?zsa ?shonos gy?gy- ?s f?szern?v?ny, magyar n?pies elnevez?sei: gyep?- , parlagi- , vagy vadr?zsa , t?skefa. Term?se a csipkebogy? , amelyet egyes vid?keken hecsedlinek is neveznek .
Vir?g?nak illatos szirmai sal?t?kba, pit?kbe val?k. Sz?rp?t, ecetet, s?rbetet, ?dess?geket ?zes?thet?nk vele.
Gy?m?lcse, a csipkebogy? sokf?lek?ppen felhaszn?lhat?: a bels? t?sk?s magokt?l megtiszt?tva ?s sz?r?tva gy?gytea, de nyersen gy?gybor, sz?rp ?s lekv?r, illetve dzsem k?sz?t?s?re haszn?lj?k. A csipkebogy?b?l hideg elj?r?ssal k?sz?tett italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ez?rt a napi fogyaszt?s?val n?velik a szervezet ellen?ll?k?pess?g?t. Mivel a C-vitamin h? hat?s?ra elbomlik, m?r a sz?r?t?sa sem t?rt?nhet 40 fokn?l magasabb h?m?rs?kleten.
Alkalmas m?g sal?t?k, gy?m?lcssal?t?k ?zes?t?s?re, vagy b?l?k k?sz?t?s?re.
Vir?ga r?zsav?zk?nt antiszeptikus hat?s? friss?t?, level?nek forr?zata friss?t?, ?sszeh?z? hat?s? gy?gytea. M?r az ?korban is a skorbut gy?gyszer?nek tartott?k. Tea, sz?rp, bor, lekv?r form?j?ban fogyasztjuk. A magj?ban E-vitamin van, ez?rt a bel?le k?sz?tett csipkebogy?bort, kimagozatlan friss gy?m?lcsb?l aj?nlott k?sz?teni. Az ?gy k?sz?tett bor vitaminp?tl?, enyhe gyullad?scs?kkent?, ?s vesek?old?, enyh?n vizelethajt? ?s gyullad?sg?tl? hat?s?. Ezt a tulajdons?g?t f?zet?ben vagy speci?lis vese- ?s h?gyk?old? teakever?kekben is felhaszn?lj?k. Mell?khat?sa nincs.
- Crataegus spp. / Galagonya
?ltal?ban t?vises cserj?k, vagy kis f?k. A galagony?t gy?gyn?v?nyk?nt is alkalmazz?k: j?t?kony hat?ssal van a sz?vm?k?d?sre.
A galagonya a n?pi gy?gy?szatban sz?vgy?gyszerk?nt alkalmazott gy?gyn?v?ny. J?t?kony hat?s?t a 19?20. sz?zad sor?n igazolt?k. Hat?anyag?t a n?v?ny level?b?l, vir?g?b?l, vagy term?s?b?l f?z?tt te?n kereszt?l nyerik ki. A galagonya flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminsz?rmaz?kokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat ?s triterp?neket tartamaz. J?t?kony hat?ssal van a f?radt, t?lterhelt, stresszes sz?vre, jav?tja a sz?vizomsejtek aktivit?s?t, serkenti a sz?vizom v?rell?t?s?t. Teakever?ke ?rt?g?t? ?s v?rnyom?scs?kkent? hat?s?, fogyaszt?sa javallt koszor??r-betegs?gek eset?n. Seg?t a v?rkering?si probl?m?k enyh?t?s?ben, visszaszor?tja az ?relmeszesed?s kialakul?s?t.
A K?rp?t-medenc?ben n?gy faj ?shonos: egybib?s galagonya, fekete galagonya, r?zsak?p? galagonya, cseregalagonya. -https://hu.wikipedia.org/wiki/Galagonya
- Urtica dioica , / Csal?n
A csal?nlev?l , vagy csak csal?n vagy cs?p? , egy l?gysz?r? ?vel? vir?gz? n?v?ny a csal?nf?l?k csal?dj?ba. Eredetileg Eur?p?ban, a m?rs?kelt ?g?vi ?zsia nagy r?sz?n ?s ?szak-Afrika nyugati r?sz?n ?shonos, ma m?r vil?gszerte megtal?lhat?.
A faj hat alfajra oszlik , amelyek k?z?l ?tn?l sok ?reges sz?r? sz?r tal?lhat? a leveleken ?s a sz?ron, amelyek ?gy viselkednek, mint a t?k., hisztamint ?s m?s vegyi anyagokat fecskendeznek be, amelyek ?rintkez?skor sz?r? ?rz?st keltenek ("contact urticaria", a kontakt dermatitisz egyik form?ja ).
A n?v?nyt r?g?ta haszn?lj?k hagyom?nyos orvosl?s , ?lelmiszer, tea ?s textil alapanyagok forr?sak?nt az ?kori ?s a modern t?rsadalmakban.
Egy 2000-ben v?gzett tanulm?ny kimutatta, hogy a csal?n hat?kony ter?pia az ?z?leti gyullad?s f?jdalm?nak enyh?t?s?ben
A csal?nsz?r hangyasavat, acetilkolint, szerotonint ?s hisztamint tartalmaz, ez?rt f?jdalmas ?s ?get? a csal?ncs?p?s. Fontos gy?gyn?v?ny, de sz?mos hazai lepkefaj t?pn?v?nye is. R?gebben a n?v?ny friss hajt?s?val ?t?gett?k a reum?sokat. Te?j?t ?vsz?zadok ?ta fogyasztj?k ?z?leti betegs?gek ellen. Er?s?t?, vizelethajt?, v?rtiszt?t?, tejelv?laszt?st serkent? teakever?kek alkot?r?sze. Gy?ker?nek alkoholos kivonat?t samponokba, tonikokba, egy?b haj?pol? term?kekbe teszik hajhull?st cs?kkent?, hajer?s?t? hat?sa miatt. A vese- ?s h?lyagk? k?pz?d?sre hajlamosaknak ?rdemes rendszeresen csal?nte?t fogyasztaniuk, mert seg?ts?g?vel m?g idej?ben kiv?laszt?dik a homok.
A konyh?ban is haszn?latos gy?gyn?v?ny: leveleit f?zel?kk?nt, zsenge hajt?sait tavaszi levesekben ?s sal?t?kban fogyasztj?k, s?t n?ha s?rh?z is haszn?lj?k f?szerk?nt.
 |
| https://antalvali.co.hu/receptek/szekely-csalanleves/ |
Gy?kere ?s levelei vizelethajt? ?s gyullad?scs?kkent? hat?s?ak. Leveleit gyakran alkalmazz?k epe- ?s m?jb?ntalmakra is. Az eg?sz n?v?nyb?l kisajtolt nedv kit?n? tavaszi tiszt?t?k?r?khoz, az eg?sz kiv?laszt? szervrendszert felpezsd?ti.
A k?z?pkorban h?bor?s id?kben a kendert helyettes?tett?k vele, bel?le k?sz?tettek fonalat ?s sz?vetet. Level?nek gy?jt?si ideje m?rcius-?prilis, gy?k?rzet?t pedig ?sszel vagy tavasszal szok?s gy?jteni . -https://en.wikipedia.org/wiki/Urtica_dioica
A mezei zsurl? (Equisetum arvense) ?vel? n?v?ny, amelynek gy?kt?rzse van (riz?ma); az ?szaki f?ltek?n honos. Sz?kelyf?ld?n, Cs?k k?rny?k?n fent?f?nek nevezik.
Begy?jt?se m?just?l j?liusig tart, sz?r?t a talajt?l 5-6 cm-re v?gj?k le. A n?v?ny sz?mos gy?gy?szatban felhaszn?lhat? anyagot tartalmaz. Gazdag ?sv?nyi anyagokban ? szil?cium (10%), k?lium ?s kalcium ?, amelyek v?zhajt? tulajdons?gai?rt felel?sek. a k?t?sz?vetek, polipok ?s v?rz?sek kezel?s?re haszn?lj?k. Gy?gyte?it vese-, h?gyh?lyag-, em?szt?rendszeri ?s prosztatabetegs?gek kezel?s?re alkalmazz?k.
K?zismert v?rz?scsillap?t?, orrv?rz?sek kezel?s?re haszn?lj?k. H?gy?ti fert?z?sekn?l, valamint ?d?m?s l?bakn?l hat?sos gy?gy?r. Fog?ny-, sz?j?regi- ?s torokgyullad?sn?l gargariz?tuma hat?konyan seg?t. Gyenge, t?r?keny k?r?m ?s hajhull?s eset?ben is alkalmazz?k, mivel a benne l?v? kovasav sok szil?ciumot tartalmaz, ami az emberi szervezet sz?m?ra l?tfontoss?g? elem. A n?pi gy?gy?szatban k?h?g?s elleni hat?sa miatt alkalmazt?k, de reuma ?s k?szv?ny ellen is. Egyes adatok szerint a szervezet ellen?ll?-k?pess?g?t fokoz? hat?sa van, ?s seg?ti a sebgy?gyul?st.
- Plantago lanceolata , / L?ndzs?s ?tif?
A l?ndzs?s ?tif? vagy keskeny level? ?tif? az ajakosvir?g?ak rendj?be, az ?tif?f?l?k csal?dj?ba, a Plantago nemzets?gbe tartoz? l?gy sz?r? n?v?nyfaj. R?tek, legel?k, ?tszeg?lyek, taposott gyomt?rsul?sok vil?gszerte elterjedt jellegzetes ?vel?, t?r?zs?s n?v?nye.
Alaplevelei l?ndzs?san sz?tter?l?k vagy fel?ll?ak, alig fogazottak, 3-5 er?s p?rhuzamos ?rrel, amely r?vid lev?lny?lre sz?k?lt . A vir?gsz?r m?lyen bar?zd?lt, toj?sdad vir?gzatban v?gz?dik, sok kis vir?ggal, amelyek mindegyike hegyes fellevelet tartalmaz.
A Plantago lanceolata-t gyakran haszn?lj?k gy?gyte?kban ?s m?s gy?gyn?v?nyk?sz?tm?nyekben . A levelekb?l sz?rmaz? te?t k?h?g?s elleni gy?gyszerk?nt haszn?lj?k. A hagyom?nyos osztr?k gy?gy?szatban a Plantago lanceolata leveleket bels?leg (szirupk?nt vagy teak?nt) vagy k?ls?leg (friss levelek) haszn?lt?k l?g?ti, b?r-, rovarcs?p?sek ?s fert?z?sek kezel?s?re. A levelek nagyon fiatalon fogyaszthat?k. - https://en.wikipedia.org/wiki/Plantago_lanceolata
A l?ndzs?s ?tif? te?j?t bakt?rium?l?, ny?lkaold? hat?sa miatt els?sorban l?gz?szervi betegs?gekre, k?h?g?sre, asztm?ra alkalmazzuk. Kiv?l? k?h?g?scsillap?t?. Allergia (por, pollen, ?llatsz?r) eset?n is aj?nljuk. Sebgy?gy?t?, gyullad?cs?kkent?, ez?rt ekc?m?ra is haszn?lhatjuk.
Alkalmazhat? a sz?j- ?s a torokny?lkah?rtya, illetve a b?r gyullad?sainak kezel?s?re. Ellenjavallat: szem- ?s a szemh?jfert?z?s eset?n el?sz?r k?rj?k ki orvosunk v?lem?ny?t! V?rand?ss?g ?s szoptat?s ideje alatt bels?leg t?rt?n? alkalmaz?sa, nagy mennyis?gben val? fogyaszt?sa nem aj?nlott!
A papsajtm?lyva, k?z?ns?ges m?lyva, kereklevel? m?lyva vagy egyszer?en papsajt (Malva neglecta) a m?lyva nemzets?gbe tartoz? n?v?nyfaj. Eur?p?ban, ?zsi?ban, ?szak-Afrik?ban honos, gyomos t?rsul?sokban vil?gszerte elterjedt.
A leveleket ?s a hajt?sokat nyersen is fogyaszthatjuk, f?zz?k f?zve vagy levesek s?r?t?s?re is. A magvak nyersen vagy p?rk?lve fogyaszthat?k, de kicsik, ?s egy ?tel elk?sz?t?s?hez t?bb sz?zra lenne sz?ks?g. Az ?retlen magvak nyersen ?s f?zve is ehet?k. A term?snek sajt?ze van. A levelek te?hoz haszn?lhat?k, a gy?kerek pedig megf?zve ?s lesz?rve a toj?sfeh?rj?t helyettes?thetik s?t?si c?lokra. A n?v?ny minden r?sz?nek f?zet?t t?bbek k?z?tt gyullad?scs?kkent?k?nt, hashajt?k?nt, sebborogat?sk?nt, k?ptet?k?nt haszn?lt?k.
Cserz?anyagai ?sszeh?z? k?pess?get k?lcs?n?znek neki. Egy?bk?nt az erdei m?lyva felhaszn?l?s?val megegyezik.
Egy laborat?riumi vizsg?latban gyomorfek?ly ellen hat?sosnak bizonyult.
-Tilia spp. / H?rsfa
A h?rsfajok (Tilia spp.) a h?rsf?l?k (Tiliaceae) csal?dba tartoznak, lombhullat?, magas n?v?s?, tereb?lyes koron?j? f?k. Egyszer?, hossz? nyel?, aszimmetrikus leveleik v?ltakoz? ?ll?s?ak, f?r?szes sz?l?ek, sz?ves vagy ferde v?ll?ak. A h?mn?s, kellemes illat? vir?g ?t tag?, sok porz?val.
A Tilia k?r?lbel?l 30 fa- vagy bokorfajt?b?l ?ll? nemzets?g , amely a m?rs?kelt ?g?vi ?szaki f?ltek?n honos.. A nemzets?g Eur?p?ban ?s ?szak-Amerika keleti r?sz?n fordul el?, de a legnagyobb fajdiverzit?s ?zsi?ban tal?lhat?.
A Tilia fajok t?bbnyire nagy, lombhullat? f?k, amelyek ?ltal?ban 20-40 m?ter magasak, ferde sz?v alak? levelekkel melyek 6-20 cm ?tm?r?j?ek. Ak?rcsak a szil eset?ben , a fajok pontos sz?ma bizonytalan, mivel sok faj k?nnyen hibridiz?l?dhat , mind a vadonban, mind a termeszt?sben. Hermafrodit?k, t?k?letes vir?gaik h?m ?s n?i r?szekkel, rovarok ?ltal beporzva .
Illatos ?s nekt?rt hoz? vir?gokat hoz, ?s a m?h?szek fontos m?zel? n?v?nye, s?padt, de gazdag ?z? egyvir?gos m?zet eredm?nyez .
A vir?gokat t?len gy?gyte?hoz haszn?lj?k G?r?gorsz?gban ?s T?r?korsz?gban. K?n?ban sz?r?tott Tilia vir?got is haszn?lnak tea k?sz?t?s?hez. A h?rsfavir?g tea kellemes ?z?, a vir?gokban tal?lhat? arom?s ill?olajnak k?sz?nhet?en. A Tilia vir?gokban tal?lhat? fitokemik?li?k k?z? tartoznak az ?sszeh?z? tulajdons?g? flavonoidok ?s tanninok .
A h?rsfa vir?g?b?l k?sz?lt tea, amely a kamillavir?g ut?n a legn?pszer?bb h?ziszer, kiv?l?an alkalmas a megf?z?s ?s megh?l?s okozta f?jdalmak ?s l?z csillap?t?s?ra.
Az izzad?s fokoz?s?val ?s a k?h?g?s enyh?t?s?vel seg?ti a szervezet megtisztul?s?t. Ezen k?v?l ideger?s?t? hat?sa mellett v?rtiszt?t?k?nt is haszn?lhat?, valamint enyhe sz?vm?k?d?st serkent? tulajdons?ga is ismert.
-Melittis melissophyllum , / D?li m?hf?
A m?hf? (Melittis) n?v?nynemzets?g egyetlen faja. K?z?p- ?s D?l-Eur?p?ban, valamint Nagy-Britanni?ban honos. E n?v?nyfaj el?fordul a B?kk-vid?ken.
Baranya megy?ben a legkedveltebb gy?gyn?v?nyf?zetre haszn?lt n?v?ny tal?n a ?mecseki tea?, a Melittis melissophyllum volt, amelyb?l m?g gy?gycukork?k is k?sz?ltek.
R?gen sebek ?pol?s?ra, v?rtiszt?t?nak ?s vizelethajt?nak haszn?lt?k. Ismert nyugtat? hat?sa is. Jelenleg nagyobb jelent?s?ge van a sz?r?tott hajt?saib?l k?sz?lt ?mecseki te?nak?.
A n?pi gy?gy?szatban k?l?n?sen megh?l?s ellen jelent?s, de kellemes arom?ja miatt fogyasztj?k ?lvezeti te?nak is. A kumarinillat?, glikozidot, cserz?anyagot tartalmaz? hajt?s?b?l forr?zott te?t em?szt?- ?s l?gz?szervi betegs?gekn?l alkalmazz?k. Nyugtat? hat?sa miatt gyermekeknek, ?regeknek is adhat? ?lmatlans?g ellen.
- Origanum vulgare , / Szurokf? / Oregano
A szurokf?, m?s n?ven k?z?ns?ges szurokf? vagy vadmajor?nna , az ?rvacsal?nf?l?k (Lamiaceae) csal?dj?nak szurokf? (Origanum) nemzets?g?be tartoz? f?szer- ?s gy?gyn?v?nyfaj, amelyet latin nev?b?l oreg?n?nak is neveznek.
Az ?kori Egyiptomban is ismert?k m?r gy?gyhat?sait, k?h?g?scsillap?t?k?nt volt k?zismert, az ?kori G?r?gorsz?gban pedig s?r?l?seket gy?gy?tottak vele. A k?z?pkorban az ?teleket a szurokf?olaj?val ?vt?k meg a mikrob?s fert?z?sekt?l. Saj?ts?gos ?ze van, mely a majorann?ra ?s a kakukkf?re eml?keztet. Haz?nkban is gyakori, a sz?raz gyepek, hegyoldalak ?s erd?sz?lek n?v?nye. Legink?bb a meszes talajokat kedveli.
A szurokf?vet a term?szet antibiotikum?nak tartj?k. Karvakrolt, ill?olajat, cseranyagot, keser? anyagot ?s gyullad?scs?kkent? timolt tartalmaz; a karvakrol ?s a timol a bakt?riumok szaporod?s?t g?tolja. Maga a szurokf? 2?5%-ban tartalmazhatja, olaja az oreg?n?olaj pedig 40?70%-ban. A legjobb min?s?g? olajok ak?r 85%-ban is tartalmazhatj?k a karvakrolt, de ez f?gg a lep?rl?s m?dj?t?l. A n?v?ny level?t megsz?r?tj?k, ?s nyugtat? hat?s? te?t f?znek bel?le. Te?ja (forr?zata) ?tv?gygerjeszt?, idegnyugtat?, bakt?rium?l?, k?h?g?scsillap?t? hat?s?.
- Artemisia absinthium / Feh?r ?r?m
A feh?r ?r?m vagy abszint?r?m Magyarorsz?gon m?r a k?z?pkorban is elterjedt f?szer- ?s gy?gyn?v?ny. Magyar n?pi elnevez?sei a b?r?ny?r?m, hegyi ?r?m, patikai ?r?m, pusztai ?r?m, k?lvinista tapl? vagy mes?tf?, de nem ?sszet?vesztend? a leggyakrabban szint?n b?r?ny?r?mnek nevezett Artemisia pontic?val.
Az Artemisia a g?r?g Artemisz istenn? nev?re utal, ugyanis az ? adom?ny?nak tartott?k, az Absinthium pedig a feh?r ?r?m g?r?g nev?nek (????????, apsz?nthion) latinos?tott v?ltozata.
Leg?jabb szab?lyoz?sok szerint, emberi alkalmaz?sa tilos, de korl?toz?ssal a hajt?s haszn?lhat?, ha tujon tartalma kisebb, mint 6 mg a napi adagban, a k?szterm?kre vonatkoz?an.
A term?szetben gyakoribb fekete ?r?mh?z hasonl?an f?szern?v?nyk?nt haszn?latos. ?ze, illata hasonl?t a citrom?ra, f?szeres. A n?v?ny minden r?sze illatos ?s keser?. F?k?nt h?s?telek (p?ld?ul cs?l?k) ?zes?t?s?hez haszn?lj?k, de p?ld?ul fagylaltok f?szerez?s?re is alkalmas. ?rm?sborok (vermut), keser? italok, lik?r?k egyik f?szere is.
A feh?r ?rm?t, mint a vil?g ?ll?t?lag legkeser?bb n?v?ny?t m?r az egyiptomiak ?s a g?r?g?k ismert?k ?s gy?gy?t?sra haszn?lt?k. A Magyar Kir?lys?g ter?let?n a k?z?pkori kolostorkertekben megtal?lhat? volt, a szerzetesek k?l?nb?z? elix?reket k?sz?tettek bel?le. ?tv?gygerjeszt? hat?sa miatt gy?gyte?k alkot?r?szek?nt is haszn?latos.
A bel?le nyert ill?olaj g?rcsold?, b?lf?reg?z? gy?gyszerek egyik alapanyaga. Izgat? szerk?nt is haszn?lj?k ?s a v?lt?l?z gy?gy?t?s?ra is alkalmazhat?. K?ls?leg reuma elleni k?sz?tm?nyekben haszn?lj?k. Gyomor- ?s b?lfek?lyben szenved? betegekn?l k?ros hat?s?. Nagyobb adagban m?rgez?s l?phet fel, melynek t?netei: h?ny?s, er?s hasmen?s, vizelet-visszatart?s, eszm?letveszt?s, g?rcs?k.
Az ?nizs ?s az ?desk?m?ny mellett ez a n?v?ny az egyik f? ?sszetev?je az abszintnak, ami a 19. ?s 20. sz?zad fordul?j?n hatalmas divatnak ?rvendett, m?g sok orsz?gban ?tlagosan 90 ?vre be nem tiltott?k epilepszi?t, elmebajt ?s egy?b betegs?geket okoz? hat?s?ra hivatkozva, ?m a modern tudom?ny ezen v?dakat megalapozatlannak tal?lta, ?s az Eur?pai Uni?ban t?rt?nt, 1988-as rehabilit?ci?ja ut?ni hamis?tv?nyok k?zt m?ra ism?t megjelent eredeti form?j?ban is.
Az ?r?molajban tal?lhat? tujon GABA-antagonista; t?ladagol?s eset?n izomr?ng?sokat, m?g nagyobb mennyis?gben heves g?rcs?ket okoz. Fokozott fogyaszt?sa a k?zponti idegrendszer le?p?l?s?hez vezethet. Kis mennyis?gben (amennyit pl. az abszint is tartalmaz) nincs sz?mottev? m?rgez? hat?sa. A tujont az abszintizmus f?lre?rtelmez?se nyom?n sokan hallucinog?nnek tartj?k, de ennek tudom?nyos alapja nincs.
Eur?zsiai eredet? faj, Eur?pa nagy r?sz?n ?s ?zsia m?rs?kelt ?vi t?jain honos eg?szen Jap?nig. ?szak-Amerik?ba a 19. sz?zadban behurcolt?k, ott sokhely?tt gyomn?v?nynek sz?m?t. Magyarorsz?gon az eg?sz orsz?gban sz?rv?nyosan el?fordul.
?tsz?leken, f?lsz?raz gyepekben, gyomt?rsul?sokban fordul el?.Levelei ?s fiatal hajt?sai ehet?ek, nyersen sal?t?ban vagy megf?zve. Megf?z?tt 5 cm-es hajt?sainak ?ze kiss? keserny?s z?ldbors?ra eml?keztet. P?r?k?nt ?ze a spen?t?ra hasonl?t. Leveleit m?g a vir?gz?s el?tt kell begy?jteni. Magyarorsz?g egyes t?jain a spen?thoz hasonl?an fogyasztj?k, a Csall?k?zben m?g ma is van olyan falu, ahol a legel?n gy?jtik, majd p?nz?rt ?rulj?k. Szaponintartalma miatt nagyobb mennyis?gben val? fogyaszt?sa nem aj?nlott.
Fokozottan v?dett n?v?ny , leszed?se tiltott , b?ntet?s : 100000 Ft.Folytat?s k?vetkezik .