Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Le Tour de Serpenyõ 2014: Ypres - Arenberg Porte du Hainaut, Coq ? la bi?re, sörben fõtt kakas
sponsored links
Hihetetlen, hogy repül az idõ, nemrég lett vége a Gironak, és máris elindult az idei Tour, ahol a rövid brit kitérõ után már tegnap visszatértek a kontinensre a srácok. Ma Belgiumban, illetve a sötömi északon maradunk. A verseny valószínûleg nem ma fog eldõlni, a végsõ elszámoláshoz elég lesz csak a mezõnyben túlélni, a legnagyobb tengerszinti magasság a 60 métert sem fogja elérni. Viszont túlélést akár szó szerint is érthetjük a mai napon, a macskaköves rázató nem lesz egyszerû.
 |
A vidék gasztronómiáját meghatározza a csatorna közelsége, jóféle halakkal, tengeri herkentyûkkel. A legjellegzetesebb termény az endívia, amely számos fogás alapja, eszik párolva, csõben sütve, fõételként, köretnek, ahogy tetszik. Jelentõs a tejtermelés, híresek az itt készített vajak és sajtok, közülük talán a Maroilles a legismertebb, amely több hónapos érlelés után éri el puha állagát és vöröses árnyalatú kérgét (na és persze hírhedten büdös erõs illatát). Ez már nem a szõlõ hazáját, itt sört készítenek, amely a mai fogásunk egyik fõ alapja lesz. Mivel kakast készítettem számos egyéb módon, de sörben még soha, rég szerettem volna kipróbálni, most végre eljött a megfelelõ alkalom. Noha az elzászi rizlinges társát nem taszítja le a trónjáról, a végeredmény nekem nagyon tetszett: arra persze számítsunk, hogy nem szokványos ízvilágú, de ott van a legjobbak között. Zárójelben jegyzem meg, hogy az alapanyag beszerzése nem volt egyszerû, szégyenszemre majdnem csõben sült sonkát endíviát készítettem erre a napra. Manapság még vidéken sem egyszerû jófajta kapirgálós parasztkakast szerezni, különösen nem nyár elején, mindezt nehezítve azzal, hogy meglehetõsen késõn jutott eszembe a projekt, ezért kisebbfajta csodának tekinthetõ a sikerem. A piacon keresgéltem a régi beszállítóimnál, sajnos most mindenki kosarat adott, míg végül a piaci híradóláncnak köszönhetõen a túrósoknál kötöttem ki, és miután még azt is megígértem, hogy majdnem Jakabszállásig, a helyszínre autózom a kakasért, valódi ígéretet kaptam rá. És ezért a kakasért tényleg megérte utazni, ennyire gyönyörû jószágot már régen láttam.
 |
Hozzávalók (8 adag)
- 1 nagyobb kakas (ez 3.6 kg volt konyhakészen)
- 1-1.2 l jóféle belga világos sör (pl Leffe)
- a páchoz 1 sárgarépa, 4 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma mind karikára szeletelve, + kakukkfû
- 60g vaj
- 1 ek barna nádcukor
- 3-4 fej vöröshagyma (vagy ilyenkor fõzõhagyma)
- 2-3 szál sárgarépa
- 1 szál petrezselyemgyökér- 30 deka gomba (ez nem kötelezõ elem, én is kihagytam)
- kb. 30-50 g liszt
- fûszercsomó (sok kakukkfû, petrezselyemzöld, néhány babérlevél)
- só, bors, fél marék borókabogyó
- 150 ml tejszín
- gin
1. A kakast részegységeire bontom. A húsdarabokat és a belsõséget szorosan egymás mellé fektetem, a rétegeket megszórom szeletelt sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, hagymával, fokhagymával, kakukkfû-ágakkal. Végül felöntöm annyi sörrel, hogy majdnem teljesen ellepje. Legalább 12 órára, de inkább 24-re beteszem a hûtõbe.
2. A fõzés napján a húsdarabokat szárazra törlöm, a páclevet leszûröm (a fõzésnél felhasználjuk). A húsokat megforgatom lisztben, majd kisebb adagokban forró serpenyõben vajon körbepirítom, a végén minden adagot ginnel flambírozok. A fennmaradt vajon, plusz egy még amennyit jónak látok, cukrot karamellizálok, majd ezen a felaprított hagymát üvegesre pirítom, miközben beledobom a pár centis darabokra vágott sárgarépát, gyökeret.
4. Minden mehet a kondérba, felöntöm annyi sörrel, hogy épp csak lepje el, hozzáadom a fûszercsomót és a borókabogyót. Forrás után szép lassú tûzön fõzöm, míg meg nem puhul a kakas (kb. 3 óra, évjárattól függõen). A legvégén hozzáöntöm a tejszínt.
Authentikus körete fõtt krumpli, párolt endívia, és természetesen sok jó sört kell lehet inni hozzá. A holnapi recept az Al dentén.
