Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Karfiol leves... túrófánk... karfiolrózsák sajtos besamelben sütve
sponsored links
Gyönyörû szép és hatalmas karfiolfejet sikerült vennem, rengeteg rózsája lett, amikor szétszedtem.
Na, lett belõle leves, jó tejszínesen.... krémesen finom
Karfiol leves tejszínesen
karfiolrózsák
1 sárgarépa karikázva
1 fehérrépa karikázva
zellerzöld
só, bors, 1 ek. vegeta
2 dl tejszín
1 ek. vaj, 1 ek. liszt, 1-2 dl tej a rántáshoz
Annyi vízben amennyi levest szeretnék odateszem a zöldségeket fõni, sózom, borsozom, beleszórom a vegetát is és 10 perc alatt félpuhára fõzöm, ekkor vajas rántással besûrítem és hozzáöntök még tejszínt is, jó sokat, mert ennek a levesnek krémesnek kell lennie.
Ez nem egy kis diétás lötty-leves.
Vajas rántás: vajon megpirítom a lisztet, amikor már színe van akkor felöntöm a hideg tejjel és elkeverem és azonnal a forrásban lévõ leveshez öntöm, jól elkeverem és egyet rottyantok rajta.
Szoktam bele vajas galuskát is fõzni, fõleg, ha kevés a karfiolrózsa, ekkor a tojást egy tálban villával kissé felverem, elkeverem a vajjal, sózom, borsozom és annyi darát szórok hozzá, hogy inkább kemény, mint puha legyen és egynemûvé kavarom, majd azonnal egy mokkáskanállal szaggatom is bele a fõvõ levesbe, még öt perc forrás és kész is.
Mi úgy szeretjük, ha kemény benne a galuska, rágható.
1 tojás
1-2 tk. vaj
só, bors
búzadara
... és sajtos besamellel leöntve, megsütve... télen-nyáron nagy kedvenc...
Karfiolrózsák sajtos besamelben sütve
a karfiolfejecskéket tepsibe rendeztem, a túl nagyokat félbe vágtam és lapjával fektettem, aláöntöttem 1 dl tejet és jól megsóztam.
besamel mártás: az adag nagyságától függ a mennyiség
5-10 dkg vaj
5-10 dkg liszt
5 dl-1 l tej
20 dkg reszelt sajt minimum, de ha több az csak még jobb
A vajon megpirítom a lisztet, amikor színesedik már akkor felöntöm a hideg tejjel, sózom, borsozom és egyfolytában keverem, amíg besûrûsödik, így tökéletesen sima, krémesen sûrû lesz, ekkor hozzászórom a jó maroknyi sajtot, megvárom míg elolvad benne és már csorgatom is a karfiolrózsákra a tepsiben, lehetõleg mindegyikre bõven jusson, majd meghintem a maradék sajttal szintén egyenletesen.
170 fokos sütõben addig sül amíg ilyen szép színes lesz a teteje, ahogy a képen is látszik.
Ezzel a módszerrel roppanós marad a karfiol, amit én külön nagyon szeretek.
Aki tökéletesen puhára fõve szereti az elõtte egy kevés sós, vegetás vízben párolja puhára, csak akkor óvatosan kell leszûrni és áttenni a tepsibe, nehogy atomjaira essen szét.
A többi ugyanaz.
...Túrófánk mazsolásan, most édes tejföllel...
a recept az "ahogy eszik,úgy puffad" blogról kinézve, annyi változtatással, hogy én lágyabbra kevertem be a tésztát és kanállal szaggattam az olajba rögtön, mert melegem volt nagyon, de már annyira kívántam valami ilyet a sok hideg gyümölcsleves, üres tökfõzelék, meg rengeteg fagylalt után, hogy el sem mondhatom.
Valami fajsúlyosabbat.
De majd ha kint nagyon hideg, hó és jég lesz, akkor én is olyan szép lyukas karikákra szeretném formázni, mint Éva, de mire a fánk sütéséhez jutottam, olyan szinten szakadt a víz rólam, olyan ideges voltam már, hogy emiatt hagytam el a formázást.
El tudjátok képzelni azt a helyzetet, hogy törölközõvel a nyakam körül fõzök meg sütök, vörös arccal, víztõl loncsos hajjal, hát elegem van, minden fõzés után irány a tus, naponta többször és az átöltözés is.
Hiába lett picit hûvösebb, dunszt van a rengeteg víztõl és nekem ugyanolyan meleg van, mintha 35 fok lenne.
25 dkg túró
1 tojás
2-3 ek. cukor
vaníliás cukor
maréknyi mazsola
1 citrom reszelt héja
1 púpos tk. szódabikarbóna
1,5 dl-2 dl tejföl
20-22 dkg liszt
édes tejföl: 1-2 dl tejföl cukorral vagy vaníliás cukorral kikeverve
Mindent jól összekevertem egy tálban, ha több a tejföl és kevesebb a liszt akkor lágyabb a tészta és akkor kanállal lehet szaggatni az olajba, ha kevesebb a tejföl és több a liszt, akkor deszkára borítva nyújtható és tetszõleges méretre illetve formára szaggatható, nem kell pihentetni, azonnal süthetõ az olajban, aminek kellõen forrónak kell lennie, de nem nagyon, ezt én úgy szoktam megállapítani, hogy egy fakanál nyelét az olajba dugok és amikor a nyél körül buborékozik, na akkor pont fánk-süthetõ forróságú.
Gondolom sokan ismerik, nagyon fincsi fánkocska, szeretjük nagyon.
Most elsõre édes tejföllel ettem, de késõbb meg baracklekvárral toltam be a darabokat, egyszerûen abbahagyhatatlan.
