Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
HETI HÍRMORZSÁK 32.hét
sponsored links
Hamisított parfümöt találtak Nagylaknál
Szeged, 2014. augusztus 3., vasárnap (MTI) ? Több mint kétezer doboz hamisított parfümöt találtak egy mikrobuszban a pénzügyõrök Nagylak közelében egy közúti ellenõrzésnél, a 31 millió forint értékû szállítmányt lefoglalták ? tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vasárnap az MTI-t.
Némedi Varga Éva, a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság sajtóreferense elmondta, a járõrök kockázatelemzés alapján vizsgáltak át egy román mikrobuszt, és a csomagtérben összesen 2240 doboz különbözõ ? egy világmárka logójával ellátott ? parfümöt találtak. A jármû vezetõje elmondta, hogy a dobozokat feladott poggyászként szállítja, egyáltalán nem tudja, hogy azok mit tartalmaznak, így a parfümök származását sem tudja igazolni.
A szakértõ elõzetes véleménye szerint az elõkerült termékek hamisítványok, azokat a védjegy tulajdonosának az engedélye nélkül szállították és kívánták forgalomba hozni.
A pénzügyõrök a 31 millió forint értékû hamis illatszerszállítmányt lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek ? tudatta az õrnagy.
Egy magyar férfi holttestére bukkantak Angliában
London/Budapest, 2014. augusztus 4., hétfõ (MTI) - Egy magyar férfi holttestére bukkantak az angliai Surrey grófságban egy hete, de a rendõrség még nem tudta megállapítani, hogy mi okozta halálát - jelentette honlapján a BBC hétfõn.
A 33 éves férfi holttestét rendõrök találták meg Wokingban, egy üzletsor mögött július 26-án, ahová kihívták õket. A halottkémi vizsgálatból eddig nem tudták egyértelmûen megállapítani, hogy mitõl halt meg, ezért további vizsgálatokra lesz szükség.
A K. Mihályt elõzõ nap, július 25-én este látták egy sörözõben, és késõbb felbukkant egy bolti biztonsági kamera felvételén is. A brit rendõrség személyleírást adott ki a férfiról, és próbálja nyomon követni, merre járhatott haláláig - közölte a BBC.
Karneváléji gálamûsorral bõvül a debreceni virágkarnevál programsorozata
Debrecen, 2014. augusztus 4., hétfõ (MTI) - Új produkcióval bõvül augusztus 20-án a debreceni virágkarnevál programsorozata: Sztárok és szirmok címmel rendeznek karneváléji gálamûsort 1450 fellépõvel az új Nagyerdei Stadionban - jelentette be a Fõnix Rendezvényszervezõ Kft. ügyvezetõ igazgatója hétfõn, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Bódor Edit hozzátette: a virágkocsik esti felvonulásával egybekötött sztárgálára húszezer érdeklõdõt várnak.
Szabó Dávid, a Budapesti Operettszínház mûvésze, a gála egyik fellépõje nagy kihívásnak nevezte a debreceni eseményt. Mint kiemelte, lépett már színpadra nagyszabású szabadtéri elõadáson, például a Szegedi Szabadtéri Játékokon, de húszezer nézõ elõtt most fog elõször fellépni.
A gálán bemutatkoznak a karneválra érkezõ hazai és külföldi mûvészeti csoportok, valamint - Szabó Dávid mellett - az Eurovíziós Dalfesztivál magyar válogatóversenye, A Dal döntõjébe is bejutott Bogi, a több tehetségkutatóban is feltûnt Szabó Ádám harmonikás-énekes és a debreceni Csokonai Színháztól a Nemzeti Színházhoz szerzõdött Bakos Kis Gábor színmûvész, aki az István, a király címû rockoperából énekel részleteket, mégpedig lóháton.
A karneváléji gála Made in Hungária címmel retróbulival zárul, amelyen Fenyõ Miklós és Dolly lép fel a Nagyerdei Stadionban augusztus 20-án.
Bódor Edit kitért arra is, hogy a délelõtti programok változatlanok lesznek, vagyis a karneváli felvonulás a nagyállomástól indul reggel, és a Nagytemplom érintésével érkezik meg a menet a Nagyerdei Stadion melletti rendezvénytérre, ahol a közönség közelrõl is megtekintheti a virágkocsikat.
Közben a rendezvénytéren és a közeli szabadtéri színpadon folyamatosan mutatják majd be produkcióikat a fesztiválra érkezõ mûvészeti csoportok - tette hozzá.
A 45. debreceni virágkarnevál tûzijátékkal és hajnalig tartó utcabállal ér véget az egyetem központi épülete elõtt téren - mondta Bódor Edit.
Új denevérfajt azonosítottak bolíviai aranydenevér néven
Bolívia, 2014. augusztus 4., hétfõ (MTI) - Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülû dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát; elnevezését bundájának különleges, aranysárga színérõl kapta.
A most külön fajként elismert aranydenevért, amelynek latin neve (Myotis midastactus) az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal, korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhetõ denevérfaj, a Myotis simus példányai közé sorolták. Egy új kutatás szerint, amely brazil és amerikai múzeumok gyûjteményében õrzött 27 példány vizsgálatán és osztályozásán alapult, az aranydenevér önálló denevérfajt alkot.
A kizárólag Bolíviában fellelhetõ aranydenevért külsõre leginkább jellegzetes aranysárga színû rövid és gyapjas bundája különbözteti meg a többi denevérfajtól. Az állat kisebb rovarokkal táplálkozik, nappal üreges fatörzsekben, szalmatetõk alatt és lyukakban rejtõzik.
A faj teljes leírását Ricardo Moratelli, a brazil Oswaldo Cruz Alapítvány tudósa és Don Wilson, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója végezte el a Journal of Mammalogy-ban megjelent tanulmányukban.
Moratelli a BBC-nek elmondta, hogy két hónapon keresztül sikertelenül próbált élõ aranydenevér-példányra bukkanni Bolíviában. Ennek ellenére nincsenek kétségei afelõl, hogy a múzeumi példányok vizsgálata elegendõ új fajok tudományos leírásához. A kutató hangsúlyozta az ilyen jellegû tudományos munka fontosságát: "magabiztosan mondhatom, hogy számos faj vár a múzeumok gyûjteményeiben elismerésre és formális leírásra".
"Az új fajok felfedezése a kutatás legérdekesebb része és néhány esetben az új fajok leírása lehet az elsõ lépés más fajok megõrzésében" - tette hozzá Moratelli, aki az aranydenevérrel együtt eddig öt új denevérfajt fedezett fel.
http://www.bbc.co.uk/nature/28583377
Matematikai egyenlet segíthet megjósolni a boldogságot
London, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Matematikai egyenlet segíthet megjósolni, mennyire leszünk boldogok. Brit kutatók kiderítették, hogy a boldogság nem attól függ, hogy mennyire jól teljesítettünk valamit, hanem attól, hogy a vártnál jobban teljesítettünk.
A szakemberek 18 ezer embert érintõ, okostelefonos játékra épülõ tesztje igazolni látszik az egyenlet alapjául szolgáló feltevést - olvasható a BBC honlapján.
A kutatók elmélete szerint az emberi agy a múltbeli tapasztalatai alapján folyamatosan próbálja megbecsülni, hogy egy-egy kockázatvállalás során mekkora jutalomra érdemes számítani. Éppen ezért azt feltételezik, hogy a pillanatnyi boldogság a jutalommal szembeni elvárások és a tényleges jutalom függvényében alakul - magyarázta a BBC-nek Robb Rutledge, a kutatás vezetõje.
Például ha étterembe megyünk, az étellel szembeni alacsony elvárás növelheti a boldogságot, ha jobb ételt kapunk, mint amire számítottunk. Azonban a pozitív elvárások is növelhetik a boldogságunkat, mielõtt még enni kezdenénk az eseménnyel kapcsolatos várakozás miatt.
A matematikai egyenlet felállításakor 26 személy kockázatvállalási szokásait vizsgálták. A delikvenseknek biztos és kockázatos pénzügyi jutalmak közül kellett választani, és közben folyamatosan jelenteni a kutatóknak azt, hogy mennyire érzik magukat boldognak. A 26 személy agyát fMRI-vizsgálatokkal is megfigyelték. Az fMRI kimutatta, hogy az agy két része, a ventrális striátum és az insula köthetõ leginkább a boldogságérzethez.
Az egyenletet egy játékkal tesztelték, amellyel egy okostelefon alkalmazáson keresztül 18 ezren játszottak. Ugyan a játék jóval egyszerûbb mint a valódi események, Rutledge szerint a játékosok, akárcsak a való életben, azért vállalnak kockázatot, hogy jutalmat kapjanak. Az eredmények a kutató szerint igazolni látszanak az egyenletet, vagyis azt, hogy valódi kapcsolat van a jutalommal szembeni elvárások, a jutalom, és a boldogság mértéke között.
A kutatók szerint az eredményeik felhasználhatóak lehetnek a hangulatzavar és a boldogság tömeges vizsgálatában, valamint hozzájárulhatnak azokhoz a brit statisztikai adatoknak az értelmezéséhez, amelyeket a brit kormány 2010 óta gyûjt.
http://www.bbc.com/news/science-environment-28592838
Megkezdõdött a kiköltöztetés Miskolc egyik nyomornegyedébõl
Miskolc, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Bírósági végrehajtást követõen két lakásból költöztettek ki kedden embereket Miskolc egyik, úgynevezett nyomornegyedébõl, egy asszonynak és egy háromgyermekes családnak kellett elhagynia eddigi otthonát.
Miskolc diósgyõri városrészében, a köznyelv szerint csak számozott utcáknak nevezettek egyikébõl, a Hatodik utcából lakoltatták ki az egyedül élõ nõt és a családot.
Kiss János, a miskolci közgyûlés fideszes frakcióvezetõje keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: "Miskolcon mûködik a jogrend, a jogbiztonság, Miskolcon mûködik a jogállam."
Emlékeztetett arra, hogy a közgyûlés a Fidesz-KDNP-frakció szavazataival a közelmúltban programot fogadott el a nyomortelepek felszámolására, kezdeményezésükrõl megkérdezték a miskolciakat, akik közül 35 ezren nevükkel és aláírásukkal is támogatták a programot.
"Soha ennyien Magyarországon még helyi politikai kezdeményezést nem támogattak" - tette hozzá, megjegyezve: a Hatodik utcai két lakást kiürítésével megkezdõdött a nyomortelep-felszámolási akció.
Mint mondta: a két ingatlanból nem azért kellett kiköltözniük a bérlõknek, mert a közeli diósgyõri stadion fejlesztésének útjában álltak a házak, hanem azért, mert a környékrõl érkezõ közbiztonsági panaszok szerint "itt van a bûnözés melegágya, és a Fidesz-KDNP-frakció nem partner abban, hogy a gettókultúra tovább virágozzon Miskolcon."
Megfogalmazása szerint a bírósági végrehajtás során a végrehajtók a "jogszabályban elõírt kötelezettségüket teljesítették, amikor a rendõrség közremûködésével érvényt szereztek a bíróság jogerõs ítéletének".
Kiss János megjegyezte azt is: amennyiben a kiköltöztettetek kiskorú gyermekének elhelyezésében segíteni kell, azt megteszi az önkormányzat.
Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin
La Plata, 2014. augusztus 5., kedd (MTI) - Két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin egy argentin kutatócsoport szerint. A 37 millió éve élt állat maradványait a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták.
A leleteket a tudósok a legteljesebb állatmaradványnak tartják, amelyet eddig az Antarktiszon valaha feltártak. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csõre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is lehetett. Ha csõrét lefelé szegezve állt, magassága 1,6 méter lehetett.
A maradványok tartalmazzák a leghosszabb ismert összenõtt boka-lábfej csontot, valamint az állat szárnycsontjának egyes darabjait is. A kutatók a csontok alapján becsülték meg a pingvin magasságát és súlyát. Az eredmények alapján az állat magassága és mérete is duplája volt a jelenleg élõ legnagyobb pingvinfaj, a császárpingvin magasságának és súlyának - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
A Palaeeudyptes klekowskii a méreteibõl kifolyólag akár 40 percet is víz alatt tudott tölteni halakra vadászva, ez lényegesen hosszabb idõtartam, mint amire a kisebb pingvinfajok képesek - írták a szakemberek a Geobios folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A maradványokat a Seymour-szigeten, a La Meseta nevû geológiai formáció területén találták, amely híres az ott feltárt számos pingvin maradványról. A prehistorikus idõszakban ennek a területnek az átlaghõmérséklete magasabb volt a mostaninál és a térség egyszerre 10-14 különbözõ pingvinfajnak adott otthont.
http://www.theguardian.com/science/2014/aug/04/giant-penguin-fossil-antarctica
Diplomát szerzett egy agyvérzéstõl teljesen megbénult, beszédképtelen nõ
London, 2014. augusztus 6., szerda (MTI) - Diplomát szerzett ókori történelembõl egy agyvérzéstõl teljesen megbénult, beszédképtelen brit nõ úgy, hogy csak a szemét tudta mozgatni és egészen kicsit a fejét.
A 30 éves Dawn Faizey Webster 2003-ban, 30 éves korában, két héttel kisfia születése után kapott agyvérzést, ezután úgynevezett bezártság-szindróma alakult ki nála. Ebben az állapotban a beteg tudatánál van, ám szinte minden akaratlagosan mozgatott izma megbénul, kivéve a szem- és néhány arcizmot.
A korábban tanárként dolgozó nõ felfedezte, hogy szeme és feje finom mozdulataival kommunikálni képes. Ezek után diplomát szerzett ókori történelembõl és önéletrajzi kötetet írt - számolt be róla a The Daily Telegraph online kiadása.
Webster 2008-ban kezdte a tanulást, mert elhatározta, nem adja meg magát a kórnak. Az írásban különleges laptop volt segítségére, mely fej- és szemmozdulatait szöveggé formálta. Gigászi feladat volt a diploma megszerzése, mert legnagyobb írási sebessége óránként 50 szó volt, ami azt jelentette, hogy egy háromórás vizsga három hétig tartott.
A nõ napi három órán át tanult, a billentyûket és a kurzort feje jobbra vagy balra mozdításával irányította, pislogással ütötte le a betûket. Hat évvel késõbb kitüntetéssel végezte el az Open University kurzusát, most pedig mûvészettörténeti diplomát szeretne.
"Amint átmentem a vizsgán, boldog voltam és büszke magamra. Elértem a célomat, amiért hat éven át küzdöttem, nem érdekeltek az akadályok, a két tüdõgyulladás vagy a kisebb betegségek" - vallotta a most 42 éves nõ.
"Az agyvérzés után rájöttem, semmiféle fizikai tevékenységre nem vagyok képes. Akkor eldöntöttem, azt fogom használni, amit meghagyott nekem a betegség: az agyamat. Úgy éreztem, be kell bizonyítanom magamnak és mindenki másnak: még mindig én vagyok Dawn" - magyarázta.
A gondok még a várandóssága alatt kezdõdtek. A 26. héten kórházba kellett vinni, olyan magas volt a vérnyomása - ez a preeclampsia nevû, akár halált is okozó terhességi szövõdmény egyik tünete. Állapota romlott, végül császármetszéssel, idõ elõtt kellett megszülnie 500 grammnál is kisebb babáját. A vérnyomása magas volt ugyan, de egy héttel késõbb azt mondták neki, hogy rendbe jön. A következõ héten azonban a magas vérnyomás agyvérzést idézett elõ nála.
Akkori férje, a szülei és a bátyja mindennap meglátogatták a kórházban. Hallotta a hangjukat, de nem tudta jelezni, hogy érti is õket. A körülötte lévõk nem érzékelték, tudatánál van-e. Akárhogy próbálta, az ujját sem tudta mozdítani, hogy jelezze a családjának, ébren van.
A helyzet akkor változott meg, amikor apja, aki el sem mozdult az ágya mellõl, megkérdezte, hallja-e, és a nõ pislogással válaszolt. Hamarosan megkapta a laptopot, amivel már kommunikálni is tudott.
Férje azóta elhagyta Dawn Faizey Webstert, aki ma a szülei házában él. Gondozója a 75 éves édesapja, aki igen büszke lánya teljesítményére.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11011206/Woman-gains-degree-by-blinking-after-stroke-leaves-her-unable-to-walk-and-talk.html)
Ebola - Washingtonban a kísérleti gyógyszerek engedélyezésével foglakozó munkacsoportot állítanak fel
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2014. augusztus 7., csütörtök (MTI) - Az Egyesült Államok Ebola-ügyi munkacsoportot állít fel, amely meg fogja határozni, hogy mi módon kerülhessenek alkalmazásra a halálos kórral szemben kidolgozott kísérleti gyógyszerek - közölte csütörtökön az amerikai kormány.
A csoport egyebek között az egészségügyi minisztérium, az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) és a járványügyi és megelõzési hatóság (CDC) szakembereibõl áll majd. Vezetõje Nicole Lurie államtitkár.
Anthony Fauci, a NIH allergológiai és fertõzõ betegségekkel foglalkozó intézetének igazgatója rámutatott, hogy meg kell találni az egyensúlyt a vírus által megfertõzöttek iránti részvét, valamint annak megállapítása között, hogy valóban hatásosak-e az egyes gyógyszerek.
Az amerikai Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) egyébként csütörtökön engedélyezte a kanadai Tekmira gyógyszergyártó vállalat Ebola-gyógyszerének fertõzött embereken való klinikai kipróbálását.
A járvány sújtotta és a kór által fenyegetett afrikai országokban felbuzdulást keltett, hogy egy ZMapp elnevezésû kísérleti gyógyszer a hírek szerint javulást idézett elõ két, Ebolával fertõzött amerikai segélymunkás állapotában.
Tom Frieden, a CDC igazgatója csütörtöki kongresszusi meghallgatásán kijelentette, hogy a mostani nyugat-afrikai Ebola-járványban várhatóan többen fognak megbetegedni, mint bármely korábbiban. Ennek oka, hogy a régióban, ahol eddig még sohasem kellett megküzdeni a betegséggel, túlságosan lazák a fertõzõbeteg-ellátásra és a temetkezésre vonatkozó szabályok. Frieden szerint a járványt kipróbált közegészségügyi módszerekkel meg lehetne fékezni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mostani, márciusban kezdõdött járványban több mint 1700-an betegedtek meg és csaknem ezren életüket vesztették. A CDC igazgatója szerint nem világos, hogy mennyire lehet pontos ez az adat, és hogy hány esetrõl nem érkezett bejelentés.
Ariel Pablos-Mendez az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatóhelyettese a kongresszusban kijelentette, hogy az intézmény eddig 14,5 millió dollárt fordított az Ebola leküzdésére. A USAID több tízezer védõruhát küldött a vírus megfékezésén fáradozó egészségügyi szakembereknek.
Veszélyeztetett fajok élõhelyeit védik a Duna-Dráva Nemzeti Parkban
Szekszárd, 2014. augusztus 9., szombat (MTI) - Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezõgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegõrzési programjában szereplõ, fokozottan védett növény- és állatfajokat; a nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élõhelyét.
Az országosan 45 megõrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él.
A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élõhelyek megõrzését is célul tûzte ki, mivel a veszélyeztetõ tényezõk elsõsorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegõrzési osztályvezetõje az MTI-nek.
A 160-180 centiméterre megnövõ haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények elõretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élõhelymegõrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.
Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen elõforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly. A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élõhelyén is elvégzik.
A belsõ-somogyi Baláta-tavon élõ aldrovanda helyzetén nem könnyû javítani. A gyûjtõk által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízû tavakban, folyókban. Az osztályvezetõ ismertetése szerint a fajmegõrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztõ árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínûleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.
A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezõföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévõ növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerû élõhelyeit mezõgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élõhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védõzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetõen nem éri növényvédõ szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.