Egy blog élete nem csak a finom sütikrõl és vitaminokról szól, amik itt vigyorognak a posztokon, hanem néha a nehézségekrõl is amik jellemzõen nem jelennek meg. Szerettem volna egy kis farsangi hangulatot, egy úgynevezett muffinfánkkal (igen, amerikai recept) aminek az lett volna a lényege, hogy nem kell sok olajban sütni, csak a sütõbe tenni és harminc perc alatt kész. Nem mondom, hogy ehetetlen lett, sõt a házi lekvárral és tejsznkrémmel kifejezetten finom volt, ennek ellenére nem igazán váltotta be a hozzáfûzött reményeket. Így nem teszem fel a receptet, pláne, hogy ma egy igazi, puha nagymamásat ettünk, ami után ezt még közel se érzem a fánkhoz. Persze még egy kísérletet egyszer majd megér, de most inkább mást tesztelek.

CsinĂĄltunk pĂŠldĂĄul joghurtbĂłl sajtkrĂŠmet, ami nagyon jĂł lett, plĂĄne reggelire enyhĂŠn ĂŠdes lekvĂĄrral kombinĂĄlva, de mĂŠg lesznek prĂłbĂĄlkozĂĄsok nĂŠhĂĄny fĂťszeres vĂĄltozattal is. Ez utĂłbbi a sikeres projektbĂľl van. AztĂĄn van kĂśzĂŠpĂşt is. Ma pĂŠldĂĄul a rengeteg tojĂĄsfehĂŠrjĂŠnek kĂśszĂśnhetĂľen amit anyutĂłl kaptunk kĂŠt dolgot prĂłbĂĄltam ki. Egy tojĂĄsfehĂŠrje alapbĂłl kĂŠszĂźlt, ĂŠs tejszĂ­nnel tĂśltĂśtt rolĂĄdot. Nagyon jĂłl indult minden, a tojĂĄshab se esett Ăśssze, csak miutĂĄn megsĂźlt nem talĂĄltam meg azt a mĂłdszertant amivel elvĂĄlaszthatnĂĄm a tojĂĄsalapot a sĂźtĂľpapĂ­rtĂłl, vagy a sĂźtĂľpapĂ­rt a tojĂĄsfehĂŠrjĂŠtĂľl. Nyolcvan szĂĄzalĂŠkĂĄt megmentettem, a “tĂŠsztĂĄnak” Ă­gy lett egy finom pohĂĄrdesszertĂźnk. És mivel az Ăśsszes fehĂŠrjĂŠt egyszerre vertem fel, ĂŠs kĂŠsĂľbb kiderĂźlt, hogy a tejszĂ­nbĂľl nem volt annyi amennyi kellett volna, Ă­gy mĂĄr minden arĂĄny ĂŠs mennyisĂŠg megdĂľlt,  de csak megprĂłbĂĄltam az Ăşj kĂśnyvembĂľl a csoki mousse-t. Fura, de ahhoz kĂŠpest, hogy a tĂĄlban lĂŠvĂľ mennyisĂŠg kĂśszĂśnĂśviszonyban nem volt a kĂśnyvben definiĂĄltakkal, nagyon finom lett.
És még nem beszéltünk a fotózás viszontagságairól. Nem elég, hogy a sötét miatt szinte semmi finomat nem tudok lefotózni, ha végre sikerülne akkor se egyszerû. Szemet vetnek a fotómodelleimre, majd szinte rávetik magukat. Pedig a nyuszók sokmindent nem ehetnek amit én. Erre besértõdnek, amire a megoldás, hogy ugranak a textilek közé, ahonnan persze ki kell bányászni a kisállatot.
Ennyit a megpróbáltatásokról. Most vissza a blogra. A napokban jön egy vegetáriánus étel, ami munkaebédnek is jó, én holnap ezt viszem, majd késõbb egy finom és egyszerû süti olivaolajjal. És most csakazértis farsang!

Folytatás a blogon ... homebisztro.wordpress.com/2014/02/16/...