Erdei fenyõ és társai, a csodálatos gyógynövény...

2014-04-22

sponsored links

Leírás és elõfordulás: 
Nagytermetû örökzöld fa. A Nyugat-Dunántúlon szép õshonos állományai vannak. Magassága elérheti az 50 métert. Törzse egyenes, koronája ellaposodó. Kérge a törzs felsõ részén jellegzetes sárgásvörös, lemezekben hámló. Tûlevelei a rövid hajtásokon kettesével helyezkednek el, szürkés- vagy kékeszöldek, 4-7 cm hosszúak, merevek, hegyes csúcsúak. A porzós tobozok tömött füzérben állnak és csak rövid ideig maradnak a hajtásokon. A termõs tobozok beporzáskor rózsásak, késõbb szürkésbarnák, kúpos tojásdadok, lekonyulók, 2,5 -7 cm hosszúak. Termése toboz.

Felhasznált részek, drogok: 
A rügyes hajtásvég (Pini turiones), a tûlevélbõl elõállított illóolaj (Pini silvestris aetheroleum), a fák törzsébe ejtett bemetszéseken kifolyó gyanta (Balsamum therebinthinae), illetve az abból vízgõzdesztillációval elõállított terpentinolaj (Terebinthini aetheroleum).

Fõbb hatóanyagok: 
a levelekben és ágvégekben illóolaj (alfa- és béta-pinén, valamint limonén fõbb komponensekkel) és gyantaszerû anyagok.

Fõbb hatások: 
Valamennyi drognak köptetõ, fertõtlenítõ, antimikrobiális; az illóolajé ezek mellett gyulladáscsökkentõ és bõrvörösítõ is.

Elõfordulás gyógyszerkönyvben: 
Tûlevélbõl és ágvégekbõl vízgõzdesztillációval elõállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 07/2006:1842 (2007)].

Elõfordulás vénymintagyûjteményben: 
Aetheroleum pro inhalatione, Gutta cholagoga, Unguentum cum aetheroleo pro parvulo (FoNo VII. - 2003).

Elõfordulás növényértékelõ monográfiában: 
E-monográfia (erdeifenyõ hajtásvég -1986, 1990; erdeifenyõ-, törpefenyõ és tengerparti fenyõ leveleibõl- és hajtásvégeibõl elõállított illóolaj - 1985, 1990). Az említett fenyõfajok mellett a lucfenyõ [Picea abies (L.) H.Karst] leveleibõl és hajtásvégeibõl elõállított illóolajról (Piceae aetheroleum) és hatásairól is készült E-monográfia (1985, 1990), mely szerint a lucfenyõ illóolaj fõbb indikációi: a felsõ- az alsó légutak hurutos megbetegedése és mozgásszervi fájdalmak. Alkalmazása hörgõasztma és szamárköhögés esetén ellenjavallt.

Felhasználások: 
Illóolaját légzõszervi megbetegedések (például influenzát, hörghurutot, homlok- és arcüreggyulladást) kezelésére használatos inhalálószerek és szaunaolajok, illetve reumás betegek panaszait enyhítõ kenõcsök, bedörzsölõszerek hatóanyagaként, valamint kozmetikai készítmények (masszázs- és fürdõolajok, tusfürdõk) alkotórészeként és parfümök illatalkotójaként; hajtásait és leveleit gyógyfürdõk készítéséhez.

Ajánlott napi adag: 
Leveleibõl kinyert illóolajból 150-230 mg.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések: 
Az erdeifenyõ illóolaj alkalmazásakor - fõként a rosszul tárolt és oxidálódott olajoknál - a bõrön allergiás reakciók léphetnek fel.

Megjegyzések: 
Az erdei- és a törpefenyõ (Pinus mugo Turra) mellett a lucfenyõ [Picea abies (L.) Karst.], a közönséges jegenyefenyõ (Abies alba L.) és a vörös fenyõ (Larix decidua L.) hajtásait, leveleit is gyûjtik, mely növényi részekbõl illóolajat állítanak elõ, és ezeket az olajokat kozmetikai, illetve aromaterápiás céllal is használják.

Folytats a blogon ... eztfaldfel.blogspot.com/2014/04/erdei...

sponsored links

Keres?s