Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Díjat kaptam, és most adok
sponsored links
Libster Awardnak hívják, és ilyenkor nem csak díjat kapunk, hanem kérdéseket is. A lényeg, hogy ezt válaszoljuk meg, majd adjuk tovább a díjat további 11 blognak. Az elsõ megtiszteltetés Krisztától a Cheffeleség blogról érkezett, a második pedig Gabitól a Süniskanáltól. Természetesen nagyon örültem neki, hogy gondoltak rám, de aztán tudatosult, hogy feladat is van. Bajban voltam, hogy én kinek küldjem tovább, hisz takarékon veszek részt a közösségi életben, így gyakorlatilag alig ismerek valakit. Akiket egy kicsit megismertem, Õk már megkapták, akkor most mi van, micsináljak? Gabi persze nem csinált ebbõl ügyet, simán odaadta ismét a díjat olyannak aki már kapott elõtte, sõt a matekon is változtatott. Felbuzdulva ezen a rugalmasságon én is lazítottam egy kicsit ezen a körön.
Alfabetikus sorrendben, egy csokorba gyûjtöttem azon Kollégákat akiket ismerek, és azon Kollégákat akiket egyáltalán nem, akikrõl semmit se tudok, ugyanakkor mégis volt már némi szóváltás közöttünk. Hisz ez a játék pont ismerkedés, mondhatni csapatépítés célból jött létre, hát akkor használjuk is ki. Alább lesznek, hogy kiket választottam, és ez ugyan nem követelmény, de kivétel nélkül a név alá fogalmaztam néhány kedves gondolatot róluk, blogjaikról.
Viszont tudom, hogy sokan közülük már kaptak ilyen vagy hasonló díjat, és nem látom életszerûnek, hogy minden második bejegyzésük ez legyen. De remélem, hogy Tõlük a válasz, ami ezen okból nem kerül fel a saját honlapra, azért itt lenn, kommentben megjelenik. ;)
Kriszta kérdései:
- Miért kezdtél blogot írni?
Adott volt, hogy szerettem enni, szerettem fotózni és tanultam fõzni. Aztán jött egy fárasztó idõszak a munkámban, ami miatt nagyon vágytam egy új hobbira, kikapcsolódásra. Valahogy így egyesültek az energiák. - Mi a specialitásod, amit bármilyen vendég fut is be, elõkapsz?
A ?Picim, csináljunk valami jó kis ázsiait? mondat. Desszertnek pedig többnyire pohárkrém variáns szezonális gyümölcsökkel vagy valamilyen csokitorta. Pl. ez. - Recept után vagy kreativitásodból táplálkozva készíted az ételeket?
Zömében recept után, vagy azokból inspirálva. De vannak saját ötletek is. - Szereted-e, ha más fõz neked, kritizálod-e (magadban) az ételt és aztán otthon nekifutsz-e, hogy tökéletesítsd?
Attól függ ki fõz, de jellemzõen szeretem. És néha elemezgetem, de ritkán csinálom meg késõbb én is.
Gabi kérdései:
- Melyik kedvenc ételedrõl lennél képes lemondani örökre?
Semelyikrõl. De ha nagyon kell választani, akkor húsos ételrõl, pl. a nagy darab fõtt, majd sült sonkáról. - Melyik az az étel, amit 2 héten át is képes lennél megenni?
Szeretem a csipegetõs ételeket. Pl. a közel-keleti mezze jellegû falatkákat. Ezeken ellenék, illetve egy átlag olasz vagy francia hidegtálon. Finom sajtok, sonkák, szalámik, kenyérkék, paradicsommal, salátával, zöldségekkel, almával, körtével. Ha ilyet eszünk mindig eszembe jut, hogy ezen elélnék egy darabig. - A gyorsan elkészülõ ételek híve vagy, vagy inkább szívesen ?elmolyolsz? a konyhában?
Gyorsan elkészíthetõ, bár sokszor úgy érzem, én magam mindent lassan csinálok. Ugyanakkor néha szeretek szöszölni, fõleg sütikkel. - Melyik az az étel, amit nagyon szerettél volna megörökölni pl. a nagymamádtól, de valamiért nem volt lehetõség leírni a receptet?Nagymamám tésztát gyúrt otthon, ?tiszta tojásból? mint az olasz Mamma-k és eladogatta ismerõsöknek. Ez a tudás most jól jönne. Illetve Nyénnye a mama húga aranygaluskája. A másik mamám pedig nagyon finom pici ubikat tett el nekem, amilyet nem lehet venni.
És akkor, akiktõl én kérdezek
Cheffeleség ? Kriszta
Kriszta blogja egy kicsit hasonlít az enyémhez. Õ is imádja a finom sütiket, és még meg is csinálja. Többek között úgy figyeltem fel rá, hogy folyamatosan visszaköszöntek a blogjáról olyan torták vagy édességek, amiket már én is csináltam, még ha egy kicsit másképp is. Az ételeinek másik része pedig könnyen elkészíthetõ könnyed és egészséges fogások, amikrõl pedig nem értem, hogy én eddig miért nem csináltam. Ezt követõen adta is magát, hogy játékra hívjon, amibõl lett szintén két hasonló, és nagyon finom süti recept. Most kéne megcsinálni mindkét verziót, hisz mindkettõ tipikus nyári gyümölcsös torta. Ugyanakkor Õ az, aki talpon tartja a Homebisztrot. Ezért nagy köszönet Neki. A Homebisztro egyharmada (azaz én) derékfájós. Így egy étel elkészítése után többnyire összepakol és elhagyja a konyhát. Kriszta volt az, aki súgott erre egy olyan gyakorlatot, amit szinte bárhol, bármilyen ruhában meg lehet csinálni, még a munkahelyen is. Ha valaki hasonló gonddal küzd, és gyors, könnyen kivitelezhetõ segítség kell, üljön le egy székre, hajoljon le, tenyerét a földre, és nyújtsa meg a derekát. Köszönet Krisztának, és készülhet a következõ fogás.
Fûszermánia ? Gabi
Nem mondanám, hogy Gabi blogján a megszólalásig hasonló ételek lennének mint itt, de végülis lehetnének. A tekintetben egy húron, egymás mellett gubbasztva pendülünk, hogy imádjuk az újat, és a különlegeset, és boldogan vetjük rá magunkat valami egzotikus fûszerre vagy fûszerkombinációra. És ha ebben egyet értünk, akkor logikus, hogy sokminden másban is hasonlóan gondolkodunk. (Errõl a logikusról most egy Hofi szösszenet jutott eszembe? mindegy.) De nem mindenben, és ezt nem is rejtjük el egymás elõl. Persze békés dolog mindenrõl mindig ugyanaz gondolni, vagy mondani, de sokszor pont az visz elõre, az vezet megoldásra, sõt az tágítja a látókörünket, ha különbözõ vélemények ütköznek és formálódnak. Némi odafigyeléssel, könnyû szerrel meg lehet oldani, hogy ez ne menjen a jó kapcsolat rovására. Csak így tovább.
Gizi Receptjei ? Éva
Egy darabig magamban értetlenkedtem, de aztán Éva elmesélte, hogy lett egy kicsit Gizi is. Kedves történet. Mást viszont alig tudok róla, csak azt, hogy sok receptet ismer és publikál, egészen a nagymama jellegû ételektõl a modern fogásokig, szinte mindent.
Legalizabb Gasztró és Történelem ? Aliz
Mikor a Hombebisztro felkerült a facebookra, meghívtunk néhány barátot, ismerõst, akirõl úgy gondoltuk, hogy érdeklõdik a téma iránt. Mikor jöttek a like-ok, akkor mindig megbeszéltük, hogy de jó, jött egy új like. Õ kicsoda? Kollégám volt, de szereti a finom kaját. Jó, köszi. Aztán jött a párom, hogy van új like, akit nem ismerek. Igen, tudod, anno õ vezette azt a részleget ahol dolgoztunk. OK. Aztán jöttem megint én, hogy ki az Aliz? Ja, én nem tudom, azt hittem a Te ismerõsöd. Hopp!!! Néztünk egymásra. Megjött az elsõ idegen like, azaz amit egy teljesen ismeretlen embertõl kaptunk. Õ volt Aliz, a Legalizabb blog mögül. Azóta persze ez az ismeretlen ember jelzõ nem igaz rá, megismerkedtünk, csevegtünk, figyelemmel kísérjük egymást, így azóta szerencsére már ?csak? blogbarát, és nem pedig ismeretlen kedvelõ.
Mimi és Mama Minikonyhája ? Csilla
?Összeköt minket a datolyaszirup? ez már biztos, ezt megállapítottuk. Volt, hogy bántam, hogy nem egyezik a beszerzõhelyünk, mert ahol én vettem eddig, ott megszüntették, és azt gondoltam ha Csilla is ott vásárolta volna, akkor még mindig forgalomban lenne. Most a biztonság kedvéért én veszem ott ahol Õ, így legalább ott bizton életben tartjuk ezt az importot. Látva egy régebbi bejegyzését, sejtem, hogy szeret utazni, egyébként pedig mást aligha tudok róla. Itt a jó alkalom.
Mrs. Lipton Konyhája ? Andi
Részemrõl itt lassú volt a gravitáció. Pedig jött szóba angliai étteremlánc, teával nem találkoztam a blogon, de mégis egy komment kellett, hogy leessen, azaz csengessen milord, hogy honnan jött a blog neve.
Rizsázzunk ? Anikó
A Kollegina egy tesztelõ típus lehet, aki éjnek idején küldött levelét mindig máshogy írja alá, majd mikor az összes energiámat összeszedve ezt megjegyzem, konstatálja, hogy legalább figyelek. Szerencsére az õ kezét is mágnesként vonzza a klaviatúra, nem teljesen véletlen az a névválasztás. Használjuk azt a nevet, hogy Anikó, viszont a rizsázást a legjobb értelembe fordította át. Nagyon profi és hasznos piaci körképeket ír, hogy mikor mit lehet kapni, és mindez miért jó nekünk. Klassz élménybeszámolói, jó megosztásai vannak, és egyébként pedig minden szösszenetén nagyon jókat lehet szórakozni, én legalábbis még egyet se bírtam végigolvasni vigyorgás nélkül. Ha kell egy kis mosolygás irány oda rizsázni.
Sarokkonyha ? Zoli
Az elsõk között van, akikkel megismerkedtem, és eszmét cseréltem vele fényképezõgéprõl, képekrõl, beállításokról. Azóta jönnek hozzám a Sarokkonyha receptjei is, viszont az elmúlt hónapokban egy kicsit elkerültük egymást. Na majd most remélem most a kérdések kapcsán elmeséli mit szeret és mit nem.
Süniskanál ? Gabi
Kettõnk blogja, Ég és Föld. Mindketten szeretjük a szépet, és ha egyszer elkezdünk valamit írni, ami valamiért jobban foglalkoztat minket, aligha bírjuk egy oldal alatt abbahagyni. Ebben hasonlítunk. Amiben viszont blogjaink tekintetében nagyon különbözünk azok az ételek, amiket publikálunk, azaz eszünk. Persze vannak közös metszetek, simán jóllaknánk egymás honlapjáról, sõt?.Csak Gabi többnyire inkább a finoman elkészített hagyományosabb ételeket kedveli, jól bevált alapanyagokból, több husival, én pedig ami nem hagyományos, ami sajnos sokszor szinte beszerezhetetlen, és ha lehet husi nélkül. Gabi bármennyire is próbálja mostanság visszafogni magát, nagyon büfé a kelt tésztákban, így Õ az akinek képes vagyok azonnal lefotózni egy trendi étteremben egy átlagosnak tûnõ kenyérszeletet és helybõl küldeni is a képet, hogy nézd, ezt kávéval ízesítették. Mindketten imádjuk az állatainkat, de megnyugtattuk egymást, hogy annak ellenére, hogy többség valószínû ezt – nyilvánvaló tévedésbõl -máshogy látja, ez nem beteges, hanem teljesen normális. Mint ahogy az is teljesen normális, hogy az állatorvosi rendelõben pesztrálom az egyik gazdit, hogy a fényhez álljon, mert valakinek képet kell küldeni arról az egy napos kiscicáról, igen, amit épp szorongat. (A macskát leszámítva minden szép éles lett a képen.)
Tavola in Paizza ? Gabriella
Gabrielláról szinte semmit nem tudok, csak annyit, hogy hasonló lehet az ízlése, mint nekem. A blogján szép képek, könnyed egészséges receptek, és finom sütik sorakoznak kipróbálásra.
Vágott Vegyes ? Cserke
Az egész egy kókusztejben tocsogó ? egyébként kipróbáltam, elképesztõen finom – tésztával kezdõdött. És tipikus példája, hogyan lehet eljutni egy perc alatt az hülye, élesztõ ízen keresztül a környezetvédelemhez, emberi hozzáálláson át, érintve a furoshikit az állatokhoz való viszonyulásig. Aztán azóta élesztõrõl, semmi, de minden másról igen. Az enyémhez képest, illetve itt sokunkhoz képest Neki matuzsálem blogja van. Ha pontosítani akarnánk gasztroblogja elvileg, esetleg erre utal a VÁGOTT szó, gyakorlatilag pedig a blog VEGYES. Szó van itt zenérõl, irodalomról, jönnek a családi sztorik, növénytermesztés szépségei mind ott van a blogján, nagyon jól megírva és fantasztikus humorral átitatva. Pl. Õ is megtalálta hazánkban azt a tátongó piaci rést, amivel mi nõk közül sokan küzdünk, hogy lehetetlen kényelmes és elegáns nõi cipõt venni. De ami sokszor szíven üt, és visszamenõleg több témába vágó bejegyzését elolvastam, az az állatokról, részérõl leginkább kutyákról szóló írásai. Érdekes, tanulságos gondolatok.
És a kérdések:
1/a, b: Melyik nemzet konyhája tetszett a legjobban amit esetleg helyben kóstoltál, és/vagy melyik nemzet konyháját kóstolnád meg még helyben.
2. Ha valaki azt mondaná Neked egy városban, hogy egy nap alatt körbevisz a helyi ?gasztronómiai nevezetességeken? akkor mit választanál? Streetfood vagy Michelin csillag? A két stílust nem lehet keverni. (És azzal a nem életszerû feltételezéssel élve, hogy mindkét helyen az ételért egyenlõ árat kell fizetni.)
3. Nasiban édes vagy sós, borban vörös vagy fehér?
4. Azt gondolom aki gasztroblogot ír, sokmindenre nyitott. De mégis kell lennie valami ételnek ami egyszerûen nem csúszik. Sõt az arcunk elõtt tíz centire elhelyezkedõ láthatatlan pajzson se hatol hát. Mi az?
