Bodzavirágbor készítése házilag - házi gyógybor

2014-06-05

sponsored links

A múlt hónap közepe táján egy kedves ismerõsünknél láttunk gyönyörû szép bodzavirágokat, és annyira lázba jöttem a dologtól, hogy meg is kérdeztem, nem lehetne-e megmetszeni a gyönyörû, kártevõktõl mentes bodzabokrait. Õ nem hogy csak beleegyezett, de még segített is megtölteni két reklámszatyrot, amelyekbõl egész úton hazafelé áradt a mámorító bodza illat. :-) Pár nappal késõbb egy kisebb mennyiségbõl bodzás házi joghurt lett, a nagyobbik felébõl pedig a jelen poszt alanyát képezõ istenien finom bodzavirágbor. :-) Ezzel el is érkeztünk a legújabb házi borunkhoz, ami egyben a második gyógyborunk is a csipkebogyó-galagonya keverékbõl készült szíverõsítõ után.

Már akkor tudni lehetett, hogy ez a bor nagyon jó lesz, amikor forrni kezdett. Az illata ugyanis az egész folyamat alatt belengte a szobát (igen, a szobában forrt a bor, mert a szobánk elég nagy ahhoz, hogy az ötliternyi borból felszabaduló széndioxid mennyisége ne legyen veszélyes). Az elsõ kóstoláskor ez be is váltotta a hozzá fûzött reményeket, mert az íze is nagyon jó volt. Az ülepítés után pedig egy olyan gyönyörû színt vett fel, amelyet egyik fotó sem képes teljességgel visszaadni, így mindenkinek csak ajánlani tudom az elkészítését...

Hozzávalók a házi bodzavirágborhoz:
- 30-40 szép nagy bodzavirág ernyõ
- 5 g citromsav vagy borkõsav (vagy két citrom leve)
- 1.5 g borkén
- 1 kg kristálycukor

Házi bodzavirágbor elkészítése:
Ez egy roppant egyszerû bor, mert nem kell gyümölcsöt mosni, darabolni, szétnyomni, elõerjeszteni, kipréselni, stb.... Sõt, itt pont az a lényeg, hogy felhasználás elõtt ne mossuk meg a virágokat, mert akkor az igazán értékes része, a virágpor odavész, márpedig nagyon sok íz- és aromaanyag abban van. Szóval, itt az elsõ lépés, hogy forraljuk fel a megadott mennyiségû vizet, dobjuk bele a leszemezett virágokat (talán a virág leszemezése a legnehezebb ebben, de én TV nézés közben megcsináltam nagyjából harminc perc alatt), és fõzzük nagyjából tíz percig. Amikor a virágok már megbarnultak a hõ hatására, már jó lesz. Kevergessük át párszor, majd szûrjük le az egészet. Keverjük el benne teljes oldódásig a kristálycukrot, majd hagyjuk langyosra (max. 30 fok) hûlni az egészet. Ezt követõen öntsük bele egy ötliteres befõttes üvegbe, majd adjuk hozzá a citromsavat, vagy borkõsavat (én személy szerint jobban szeretem a citromsavat, mert a borkõsavat is természetes anyagokból állítják elõ, de annak kivonásához kénsavat használnak, és az nekem annyira nem szimpatikus). Amikor a savat hozzáadjuk, már semmiképpen sem legyen fém edényben, mert a sav olyan fémsókat oldhat ki az edénybõl, amelyek károsak lehetnek az emberi szervezetre.

Amikor már benne van az ötliteres üvegben, vagy demizsonban, vagy ballonban, vagy akármiben, amiben erjeszteni fogjuk, akkor vegyünk ki belõle néhány decinyit, és ha már nagyon kihûlt volna, akkor melegítsük vissza 30 fokosra nagyjából, majd adjuk hozzá a porélesztõt. Hagyjuk kicsit, hogy ezek jól elszaporodjanak benne. Ennek bizonysága, hogy szépen felhabzik, egy szürkésbarna habréteg alakul ki a tetején. Amikor ez megtörtént, akkor keverjük jól el, és öntsük vissza az üvegbe (Ez nálunk 2014.05.18-án történt meg).

Innentõl kezdve nagyon gyorsan beindul a folyamat, így igyekezzünk lezárni az üveget borászati (vagy az annak megfelelõ házi készítésû) kotyogóval, hogy a keletkezõ széndioxid gáz távozni tudjon, de a levegõ ne juthasson be, mert akkor megecetesedhetne, megromolhatna a készülõ bodzavirágbor. Mivel már ez a sokadik házi készítésû borunk, nem kívánjuk újra leírni, hogyan készül a házi kotyogó, azt bárki megtekintheti az arról készült leírásban. A lezárt üveget tegyük 15-25 fok hõmérsékletû helyre, és hagyjuk erjedni. Az erjedésnek három fázisa van: a zajos erjedés, amikor a bor igazán forr. Ilyenkor a folyadék igen intenzív mozgásban van. Ez a folyamat nagyjából 8-10 nap alatt lezajlik. A második fázis a csendes erjedés, ami akár több hétig is elhúzódhat, és végül az utóerjedés, amikor a bor már éppen, hogy csak gyöngyözik. Ez a végsõ fázis szintén hetekig tarthat, de itt is (és a másik két fázisnál is) sok befolyásoló tényezõ lehet, így nehéz lenne pontosan megmondani, hogy kinél meddig fog tartani.

A lényeg, hogy amikor már éppen hogy csak pezseg a bor, ejtsünk meg egy kóstolót. Ha elég jónak érezzük, akkor akár meg is állíthatjuk a folyamatot. Ha így szeretnénk tenni (mi így tettünk 2014.06.02-án), akkor nincs más teendõnk, mint a borként hozzáadni. Ehhez vegyünk ki egy keveset a borból egy edénybe, abban keverjük el a borként teljes oldódásig, majd öntsük vissza. Fedjük le valamilyen légáteresztõ anyaggal, hogy tudjon szellõzni. Nem kell félni attól, hogy megecetesedik, mert a borkén ezt nem fogja hagyni. Szép lassan leáll benne minden folyamat, és borunk elkezd ülepedni. A borkén mennyiségével azonban vigyázzunk, hogy semmiképpen se adjunk hozzá többet a leírtnál, mert ha túl sok a borban a kén, akkor fejfájós utóhatása lesz, amikor isszuk. Szóval, fedjük le, és tegyük félre ülepedni.

1-2 hét ülepedés után (ennek a bornak ugyanis nem kell sok idõ az ülepedéshez) egy gumicsõvel fejtsük át másik üvegbe. Ha nem érezzük elég tisztának, akkor még hagyhatjuk akár több hónapig is ülepedni, de ha nem zavar minket, hogy átlátszó helyett csak áttetszõ, akkor akár palackozhatjuk is, majd a palackban az idõ múlásával ülepszik még. Mi nem vagyunk ennyire maximalisták, ezért mi, amikor már áttetszõ, le szoktuk fejteni, és palackozzuk (ezt ezúttal 2014.06.05-én tettük meg). Korábbi boraink tapasztalatai azt mutatják, hogy az átlátszó szintre történõ teljes leülepítés legalább fél év. Mi ennyit nem tudunk várni, mert kellenek az ötliteres üvegek. :-) Nekünk a palackokban ülepszik tisztára. ;-) A képen is látható, hogy ennek a bornak nem volt sok üledék az alján. Palackozás után nekünk ebbõl az ötliteres üvegbõl 5 db 0.75 literes és 2 db 0.5 literes borosüveget sikerült megtöltenünk, és maradt még egy-két decinyi, amit helyben megittam. Tehát az 5 literbõl 4.8 liter lett, ami nagyon jó arány.

A recept könyvbõl (Bencsik Klára - Koronczai Magdolna: Házi befõzés, tartósítás / Kossuth Könyvkiadó - 1995.) való, amit a feleségem édesanyjától kaptam kölcsön.

Folytats a blogon ... eztfaldfel.blogspot.com/2014/06/bodza...

sponsored links

Keres?s