Almás hajdinakása pörkölt dióval, fahéjjal és vaníliával

2015-02-10

sponsored links


Lassú vagyok, na. Elég lassan tudtam felfogni. Mert hogy gyorsnak látszom: gyorsan tanulok (és gyorsan felejtek), gyorsan döntök, mindent gyorsan csinálok, és néha még az eszem is vág. De a fontos dolgokban rémesen lassú vagyok. Ugyanazt a zenét hallgatom hetekig (hogy aztán soha többé), ugyanazt olvasom évekig (hogy aztán soha többé), és ugyanazt eszem hónapokig. Most ugye épp a sültalma-mániában ülök nyakig, és nem jutok ki belõle. Persze nem is akarok, jó ez nekem így, ahogy van. Kíváncsi vagyok, meddig tart. Azt tippelem, hogy az eperszezonig. Ez a hajdinás-sütalmás cucc annyira, de annyira jó. Szinte pariban van a mogyorós étcsokival. És annál azért egy cseppet barátságosabb. Egyszerûen nem tudom abbahagyni az evését. Fantasztikus elõnye még, hogy tényleg percek alatt kész van.
A hajdinát tulajdonképpen nem szeretem,  nekem túl erõs az íze még a világosnak is, a sötétnek meg pláne. De az almás-fahéjas történetekhez pont jól jön az a fura, diós hajdinaíz, szóval ebben a társaságban mindig is nagyon ízlett. A sült alma meg a szokásos módon készül: tepsi, sütõpapír, bele 1,5-2 kg megmosott alma (héjastul, egyben). Betolom a cserépkályhába (annyira jó, hogy berakattuk a sütõt!), aztán valamikor kiveszem. Ha egész éjszakára bent felejtem, akkor nagyon krémesre, kicsit ...

Folytats a blogon ... csincsilla.blogspot.com/2015/02/almas...

sponsored links

Keres?s