99-es vonalkód - nem minden magyar, ami annak látszik - GasztroBlogok.hu

599-es vonalkód - nem minden magyar, ami annak látszik

2014-07-09

sponsored links

Mivel a téveszme, amely az 599-el kezdõdõ vonalkódokat érinti nem nagyon akar már hosszú évek óta gyógyulni, úgy döntöttünk, mi is leközöljük a veddamagyart.info és a www.fogyasztok.hu ködoszlató cikkeit (illetva azok részleteit), hogy ne csak a butaság terjedjen ennyire gyorsan és makacsul az interneten.

"Szeretném, ha az éter hangjain is eljuthatna minél több emberhez, amiben arra kérjük Magyarország minden polgárát, hogyha vásárolni megy a boltba, és több termék közül választhat, akkor azt a terméket vegye le, amelynek a kódszáma a vonalkód alatt 599-cel kezdõdik, mert ezek azok a termékek, amelyeket Magyarországon állítottak elõ, vagyis magyar munka van benne" - nyilatkozta a magyarországi gyárbezárások kapcsán Orbán Viktor korábbi (szerk.: majd most ismét) miniszterelnök a Kossuth rádió hétfõ reggeli (2003.02.10.) mûsorában.

Mint látható, a fenti beszéd 11 éve hangzott el, de azóta is tartja magát ez homályos, teljességgel pontatlan állítás. Minden esetre azt hiszem, ha még vezetõ politikusaink közül is akad olyan, aki ilyen részigazságokat terjeszt kész tényként, akkor tényleg nagy a baj, akkor tényleg itt az idõ, hogy ködöt oszlassunk afelett, hogy mi a magyar termék, és melyik az, amelyik megvásárlásával akkor sem a magyar gazdaságot támogatjuk igazán, ha itthon gyártják. Hiszen hiába gyártják hazánkban, ha az eladásából származó bevétel kiáramlik az országból, a befizetendõ adóból pedig olyan mértékû kedvezményeket kapnak a magyar államtól ezek a cégek - amiért méltóztatnak éhbérért magyar melósokat alkalmazni -, hogy azt mindennek lehet nevezni, csak a magyar ipar, a magyar gazdaság és a magyar nép támogatásának nem!



Téves az az elképzelés, hogy az 599-cel kezdõdõ kódú termékek Magyar Termékek. Aki 599-es terméket vesz, az csupán a legeslegelsõ és legeslegkisebb lépést tette meg az ország támogatása felé. Az emberek fejében sajnos jó néhány ? egészen pontosan 8 ? (szerk.: most már 11, mert a forrás cikk 2011-es) éve gyökeret vert egy könnyen megjegyezhetõ elv, miszerint elég megnézni vásárláskor a termék kódját, és ha 599-cel kezdõdik, már mehet is a kosárba. Vajon gondoltok-e arra, hogy pl. a Balaton szelet, a Sió, a Gyõri Édes, a Boci csoki, a Sport szelet vagy a Pöttyös rudi ugyan mióta magyar termék? A Pepsirõl, a Chio Chips-rõl és a Danone-ról nem is beszélve. Ezeknek a kódja is 599-el kezdõdik ugyanis?

Egy gyártó valójában akkor tehet 599 kezdetû kódot a termékeire, ha az elõállító cég be van jegyezve Magyarországon ? vagyis ebbõl kifolyólag végezhet gyártási folyamatot az országban. Az 599-es vonalkódot használó cégek egy része azonban csak importõr, és ha igénylik az EAN Hungary Kht-nél a kérdéses kódot, akkor rátehetik az esetleges importtermék csomagolásra is. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy habár minden magyar termék kódja 599, nem minden 599-es termék magyar.

Nem tagadjuk, Magyarországon palackozzák a Pepsit, vagyis bizonyos számú munkavállalót foglalkoztat ugyan, de ettõl még nem Magyar Termék, bizonyára ezt nem nehéz megérteni. A Magyartól vedd a magyart! mozgalom magyar termékek, s nem pedig 599-es áruk vásárlására ösztönzi olvasóit. Termék adatbázisunkban megbízhatóan Magyar Termékeket gyûjtünk, böngésszetek benne! Mindig nézzük meg a gyártási helyet, a gyártó, vagy épp a forgalmazó nevét, amikor vásárolunk! Önmagában gyanúra adhat okot, ha a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártó nevét illetve, ha a gyártási helyszínként az EU-t jelölik meg.

Kedves Olvasóink! Ne engedjétek magatokat becsapni! Ne ragadjatok le az 599 mítoszánál! Mert ? bármilyen jó szándékúak is vagytok ? mikor az 599-re figyeltek, nem vesztek feltétlenül Magyar Terméket!

Még egy-két érdekes idézet részlet,a mi szintén azt bizonyítja, hogy nem minden magyar termék, aminek vonalkódja 599-el kezdõdik:

A GTIN-13 számsor, és az azt feltüntetõ EAN-13-as vonalkód elsõ három számjegye az ország azonosítója, Magyarország esetében ez 599, amit a GS1 nemzetközi irodája állapított meg?- árulja el Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezetõ vonalkódszakértõje. ?Az ezt követõ karakterek alkotják a cégprefixet, ami a vállalatról ad információt. Ezután jön a terméket azonosító árureferencia szám. Az utolsó karakter pedig az ellenõrzõ szám, ami egy matematikai képlettel számítható ki, és annak biztosítását szolgálja, hogy megfelelõ legyen a kód felépítése.

[...]

A GS1 Magyarország munkatársa, Burányi Zsófia megjegyzi: ?az áru származási helye nem mindig követhetõ vissza, mivel ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a nálunk kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetû lesz.? Tehát az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre.

Na persze ha összességében a magyar termékekrõl van szó, akkor nem feltétlenül kell megállnunk a vizsgálódással a készre csomagolt, kimért élelmiszerekkel. Hiszen a lemérõs "lédig" zöldség-gyümölcs is lehet magyar vagy nem magyar, illetve vonnak még például a sajtótermékek. Na ezek is mind-mind azért állnak itt most csatasorba, hogy bégre ledönthessük az 599-es téveszme szobrát.

Ezen kívül más kivételek is jelzik a módszer megbízhatatlanságát. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja ugyanis az egész világon 977-es számmal kezdõdik, a könyveké 978-cal, függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. De félrevisz a vonalkódos azonosítás akkor is, ha magyar termesztésû gyümölcsöt vagy zöldséget szeretnénk venni kilóra, ugyanis a súlykódos termékek száma mindig 28-cal kezdõdik, akkor is, ha makói, akkor is, ha kínai hagymáról van szó.

És hogy ne álljunk meg ennyinél - és hogy a tartalom még jobban összhangban legyen címmel -, álljon itt egy összeállítás is arról, mi mindenrõl hisszük azt sok esetben, hogy magyar termék, miközben nem is igazán az...

Azt hitted magyar? Tévedsz! Közkívánatra összeállítottunk egy listát, amely igyekszik rendet tenni a fejekben, a magyar termékeket illetõen. Kommentár nélkül három kategóriába gyûjtöttük az álmagyar termékeket. Remélhetõleg mind többen felhasználjátok majd ezeket az információkat a jövõbeli vásárlásaitoknál.

Külföldi tulajdonú cégek nem Magyarországon készült termékei: Albert keksz, Amodent, Baba, Balaton szelet, Boci csoki, Jó reggelt gabonás keksz, Kapucíner szelet, Kotányi fûszerek, Piros Mogyorós, Ráma margarin, Sport szelet

Külföldi tulajdonú cégek részben Magyarországon készült termékei: Biopon, Delikát, Gyõri keksz, Globus, Horváth Rozi, Milli Tej, Tomi Kristály, Tungsram, Kalifa

Külföldi tulajdonú cégek Magyarországon gyártott termékei: Bakony Camembert, BB pezsgõ, Bip, Borsodi sör, Douwe Egberts, Dreher sör, Francois pezsgõ, Hohes C, Hungária pezsgõ, Kaiser, Karaván sajt, Koronás cukor (nincs magyar alternatívája), Kõbányai sör, Medves sajt, Naturaqua, Negro, Pannonmill, Pannontej, Pilóta keksz, Piros Pöttyös túró rudi, Sága, Sió, Soproni sör, Szerencsi - Nesté (nem összetévesztendõ a magyar Szerencsi Bonbon Kft-vel), Szole Meat, Theodora ásványvíz, Tibi- Bonbonetti, Tihany Camembert, Törley pezsgõ, Ultra, Vaníliás karika, Vénusz étolaj, Walton pezsgõ, WU2 (Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy az ebben a kategóriában található termékek gyártása hazánkban történik, s ezzel magyar dolgozó embereknek adnak munkát.)

Magyar tulajdonú cég külföldön gyártott termékei: Budmil sportruházat, Orion

Mindezek után õszintén remélem, hogy aki ezt a cikket végigolvassa, többé nem dõl be ennek a részigazságokat tartalmazó téveszmének. Aki igazán tudatosan keresi a magyar termékeket, az szánjon idõt a csomagolás tüzetesebb átvizsgálására, és ne elégedjen meg csupán egy, a vonalkódra vetett elsietett pillantással...


Folytats a blogon ... eztfaldfel.blogspot.com/2014/07/599-e...

sponsored links

Keres?s