Õszibarack- és nektarinbefõtt

2018-06-17

sponsored links

...befõzõautomatában
Hozzávalók az õszibarackbefõtthöz:
-5 kg õszibarackhoz
-2-2 ek cukor
-víz
-10 db 720 ml-es befõttesüveg

-a nektarinbefõtthöz:
-2,5 kg nektarinhoz
-2-2 ek cukor
-víz
-6 db 720 ml-es befõttesüveg

Az õszibarackok esetében a következõ, jól
bevált praktika a következõ:
nagyobb lábasban vizet melegítek forrpontig,
a barackokat kettévágom, 1 percre a forró
vízbe kerülnek, majd azonnal átteszem
citromlével elkevert hideg vízbe, a burkolatot
lehúzom, a magokat kiszedem és mehetnek
is üvegekbe, szépen elrendezgetve, hogy minél
több férjen egy-egy üvegbe.
Lett volna az õszibarackból is pont egy kis üveggel
több, csak abból egyet még a parkolóban magamba
tömtem! ?

A nektarin egy csöppet anyásabb ennél, mert
ahhoz képest, hogy ezt meg hámozni nem kell,
ez ugye sokkal másabb állagú, mint az õszi
nevezetû testvére, úgyhogy nagyjából ugyanannyi
idõ mindkettõ elõkészítése. :)))

És mekkora kupi van a konyhapulton! ??

Na, de sebaj, milyen jó lesz télen leemelni a polcról! :)
Szóval, a barackokat elõkészítettem, az üvegeket
átmostam, a barackokat szépen el is rendeztem
bennük, úgyhogy nem maradt más, mint cukrot és
vizet adagolni mindegyikre, majd dunsztolódni
mentek 85 fokon, 30 percre.

És akkor egy kis okosság...rég volt ilyen!?

Az õszibarack vagy õszibarackfa a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfa.
Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack.
A magyar nyelvben ?õszibarack? néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát,
de a kényesebb, általában késõi külföldi fajták ?francia barack? néven is ismertek.
Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem ?õszi?, hiszen a fajtától függõen
nyár közepétõl érik, és nem is ?francia?, mert a jelenleg is termesztett fajták
nagyon sok országból: Olaszországból, Oroszországból, Kínából, az USA tagállamaiból
(Illinois, Texas) és Kanadából származnak.
Helyes elnevezése csak a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat,
mert a kajszibarackot is értjük rajta.
A sima héjú (nem molyhos) õszibarackot nektarin névvel különböztetjük meg,
de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
Az õszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Nagy része, 85-90%-a víz, ettõl oltja úgy a szomjat.
Lédússágának és a kedvezõ cukor-, valamint gyümölcssav-arányának
köszönhetõen a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség
fogyasztható az õszibarackból.
Az õszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít-ezt részben niacin-tartalmának köszönheti.
Csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek.
Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva
fõként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bõrszépítõk.
Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak.
A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével
az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen,
nyaraláskor segíthet.
A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak,
napi 2-3 barack sokat segíthet.
A benne lévõ kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak
tekinthetõ a szívpanaszok enyhítésére.


Folytats a blogon ... https://csontnelkul.blogspot.com/2018...

sponsored links

Keres?s