Nyúlraguleves szalonnás gombóccal, zöldségekkel
sponsored links
Nyúlfogyasztásom története és egy finom levesrecept
Kiskoromban elég sok nyúlhúst ettem, fõképp azért, mert én voltam az oka, hogy mi nyúltartók lettünk
Történt ugyanis, hogy a nagymamámék megajándékoztak egyik húsvétra egy fehér nyuszival. Julcsinak neveztük el. Aztán Julcsi megnõtt és kiderült, hogy fiú
Én meg ugye már akkor is folyton szerelmes voltam, gondoltam, szegény nyuszi se maradjon szerelem nélkül. Egy ismerõsömtõl szereztem hozzá egy (végre igazi) lányt , anyukámék legnagyobb ?örömére?. A siker teljes volt, közben az örökké barkácsoló nagypapám készített nekik egy szuper rezidenciát. Kellett is, mert a szerelemnek gyümölcsei lettek? Egy darabig szépen nevelgettük õket, aztán elérkezett az idõszak, mikor a csodapalota szûkös lett. Az én szüleim pedig nagyon diszkréten csökkenteni kezdték az állományt
Szóval nekem természetes lett a nyúlhús fogyasztása, aki nem tudja, mit eszik, simán csirkének hiszi Egyáltalán nem zsíros, és jól variálható, a mustár pl. nagyon jó barátja.
Most egy igazán krémes levest fõztem belõle, gombóccal, zöldségekkel. Ha úgy rendesen telepakoljuk vele a tányért, nem is kell második!
Tejszínes nyúlraguleves szalonnás-snidlinges krumpligombóccal
Hozzávalók 6 fõre:
A leveshez:
70 dkg csontos nyúlhús (comb és/vagy gerinc)
2 nagy sárgarépa
2 gyökér
Fél karalábé
1 kisebb zeller negyede
1 kis csokor petrezselyem
1 kicsi hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kisebb zöldpaprika
Só, egész bors
1,5-2 l víz
2 dl tejszín
1 púpozott ek étk. keményítõ
1 nagy hagyma
A gombócokhoz:
2 nagy krumpli (összesen kb. fél kg)
10 dkg húsos szalonna
1 tojás
Só, bors
Kb. 4 ek kukoricaliszt
4 ek apróra vágott snidling
A levest a zöldségekkel, sóval, borssal a szokásos módon megfõzzük. Leszûrjük, letépkedjük a húst a csontokról, a répákat, karalábét és zellert falatnyi darabokra vágjuk, a többit félretesszük.
Közben a krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, teljesen puhára fõzzük. A szalonnát egész kicsire vágjuk, kiolvasztjuk a zsírját, a pörcöket a krumplival együtt langyosra hûtjük. Egy tálba tesszük, a tojással villával összenyomkodjuk. Óvatosan megsózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a snidlinget és annyi kukoricalisztet, hogy kezelhetõ masszát kapjunk. 10 percet állni hagyjuk, majd nedves kézzel diónyi gombócokat formálunk, lobogó vízbe dobjuk. Újraforrás után takarékra vesszük a lángot és kb. 10 percet fõzzük. Egyet vegyünk ki, vágjuk ketté, hogy belül is megfõtt-e. Kivéve hideg vízzel leöblítjük.
A szalonna zsírját egy min. 2 l-es fazékba tesszük, az apróra darabolt nagy hagymát megfonnyasztjuk. Felöntjük a levessel, felforraljuk, majd a tejszínnel elkevert keményítõvel besûrítjük. Krémlevesnél kicsit hígabb állagúnak kell lennie, ha nem olyan, még egy kicsi, vízzel elkevert keményítõt adjunk hozzá. Az egészet összeturmixoljuk, majd a fazékba visszaöntjük. Beletesszük a húst, darabolt zöldségeket, gombócot, egyet ?rottyantunk? rajta. Óvatosan megkóstoljuk, beállítjuk a sóját és fogyaszthatjuk is.
Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!
Kiskoromban elég sok nyúlhúst ettem, fõképp azért, mert én voltam az oka, hogy mi nyúltartók lettünk
Történt ugyanis, hogy a nagymamámék megajándékoztak egyik húsvétra egy fehér nyuszival. Julcsinak neveztük el. Aztán Julcsi megnõtt és kiderült, hogy fiú
Én meg ugye már akkor is folyton szerelmes voltam, gondoltam, szegény nyuszi se maradjon szerelem nélkül. Egy ismerõsömtõl szereztem hozzá egy (végre igazi) lányt , anyukámék legnagyobb ?örömére?. A siker teljes volt, közben az örökké barkácsoló nagypapám készített nekik egy szuper rezidenciát. Kellett is, mert a szerelemnek gyümölcsei lettek? Egy darabig szépen nevelgettük õket, aztán elérkezett az idõszak, mikor a csodapalota szûkös lett. Az én szüleim pedig nagyon diszkréten csökkenteni kezdték az állományt
Szóval nekem természetes lett a nyúlhús fogyasztása, aki nem tudja, mit eszik, simán csirkének hiszi Egyáltalán nem zsíros, és jól variálható, a mustár pl. nagyon jó barátja.
Most egy igazán krémes levest fõztem belõle, gombóccal, zöldségekkel. Ha úgy rendesen telepakoljuk vele a tányért, nem is kell második!
Tejszínes nyúlraguleves szalonnás-snidlinges krumpligombóccal
Hozzávalók 6 fõre:
A leveshez:
70 dkg csontos nyúlhús (comb és/vagy gerinc)
2 nagy sárgarépa
2 gyökér
Fél karalábé
1 kisebb zeller negyede
1 kis csokor petrezselyem
1 kicsi hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kisebb zöldpaprika
Só, egész bors
1,5-2 l víz
2 dl tejszín
1 púpozott ek étk. keményítõ
1 nagy hagyma
A gombócokhoz:
2 nagy krumpli (összesen kb. fél kg)
10 dkg húsos szalonna
1 tojás
Só, bors
Kb. 4 ek kukoricaliszt
4 ek apróra vágott snidling
A levest a zöldségekkel, sóval, borssal a szokásos módon megfõzzük. Leszûrjük, letépkedjük a húst a csontokról, a répákat, karalábét és zellert falatnyi darabokra vágjuk, a többit félretesszük.
Közben a krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, teljesen puhára fõzzük. A szalonnát egész kicsire vágjuk, kiolvasztjuk a zsírját, a pörcöket a krumplival együtt langyosra hûtjük. Egy tálba tesszük, a tojással villával összenyomkodjuk. Óvatosan megsózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a snidlinget és annyi kukoricalisztet, hogy kezelhetõ masszát kapjunk. 10 percet állni hagyjuk, majd nedves kézzel diónyi gombócokat formálunk, lobogó vízbe dobjuk. Újraforrás után takarékra vesszük a lángot és kb. 10 percet fõzzük. Egyet vegyünk ki, vágjuk ketté, hogy belül is megfõtt-e. Kivéve hideg vízzel leöblítjük.
A szalonna zsírját egy min. 2 l-es fazékba tesszük, az apróra darabolt nagy hagymát megfonnyasztjuk. Felöntjük a levessel, felforraljuk, majd a tejszínnel elkevert keményítõvel besûrítjük. Krémlevesnél kicsit hígabb állagúnak kell lennie, ha nem olyan, még egy kicsi, vízzel elkevert keményítõt adjunk hozzá. Az egészet összeturmixoljuk, majd a fazékba visszaöntjük. Beletesszük a húst, darabolt zöldségeket, gombócot, egyet ?rottyantunk? rajta. Óvatosan megkóstoljuk, beállítjuk a sóját és fogyaszthatjuk is.
Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!