Kréker keksz

2010-09-23

sponsored links

Négy napig szingli vagyok, hogy divatos kifejezéssel éljek. Egyik (Ember) elment vadászni, a másik (barát) meglövi, a harmadik hazaviszi, a negyedik (gyanítom, én) megsüti, és az iciri-piciri(k) mind megeszi(k). Remélhetõleg. De ismerve az urak vérmérsékletét, könnyen lehet, hogy nem zsákmányszerzés, csak túrázás és madármegfigyelés lesz belõle?

Akár így-akár úgy, három meglett férfit mégsem lehet csak úgy, minden kaja nélkül elengedni otthonról. Lehet ugyan szendvicset csomagolni, vannak benzinkutak, abc-k és miegymások szerte az országban - ellátásuk különben is lesz -, de csak kell nekik valami ropogtatnivaló az útra.
Ezt a kréker kekszet kapták, könnyen szállítható, sokáig eláll ? bár gyanítom, hamar el fog fogyni ? és rengeteg lesz belõle. Ember a tegnapi csomagolás közben persze már szemenként lopkodta az asztalról (csak hogy ne legyen feltûnõ), de nem bántam, mert született egy jó ötlete: ha legközelebb nem ilyen apróra formázom, hanem nagyobb korongokat, chipseket vagy grissini-formájú rudakat készítek a tésztából, akkor tökéletes tunkolni egy kis salsát vagy guacamolét vele.

Hozzávalók:
30 dkg átszitált liszt
12 dkg vaj
10 dkg erõs ízû, zsíros sajt (nálam most 5 dkg sárga cheddar és 5 dkg gouda volt)
kb. 1,5 dl sürített tej (nem cukrozott tubusos, hanem a natúr üveges)
1 tojás
ízlés szerint só, bors, pirospaprika (Egy teáskanál só minimum kell, és én most nem finomra õrölt, hanem tört borsot használtam, hogy a kekszben rá lehessen néha harapni egy-egy bors darabkára. A pirospaprikával vigyázzunk, nehogy keserû legyen a kekszünk /max. 1-2 csipet/!)

Elkészítése:
A sajtokat késes robotgéppel szinte krémesre aprítom, hozzákeverem a tojást, majd lassan csorgatva a sürített tejet. Fontos a fokozatosság és a folyamatos keverés ahhoz, hogy szép homogén masszát kapjunk a végén, ne legyenek benne felismerhetõ sajtdarabok.
A lisztbe belekeverem a fûszereket, az elõzõleg apróra kockázott vajat, majd legvégül a sajtos masszát. Addig dagasztom, gyúrom, míg sima, enyhén ragadós, de formázható tésztát kapok. Ekkor folpackba csomagolom és minimum fél órára a hûtõbe teszem, de nem árt neki az sem, ha egy egész éjszakát tölt hideg helyen.
Ezután kb. fél centi vastagra nyújtom és tetszõleges formákat vagdosok ki belõle szaggatóval vagy késsel (én speciel olyan apró háromszögecséket vagdostam, amikbõl egyszerre hármat-négyet be lehet kapni ? mégiscsak pasiknak készült  :) ).
Sütõpapíros tepsibe pakolom a kekszeket - lehet nyugodtan jó szorosan egymás mellé, mert nem igazán fog megnõni -  és 200 fokra elõmelegített sütõbe tolom. Kb. 10 perc alatt készre sül.

Na, miközben még írtam délelõtt a postot meg is jött az elsõ útközbeni helyzetjelentés: kék vércsék Apajnál. Nem lesz ebbõl vaddisznó a Zselicben, csak távcsõvel kukkolás, az tuti!

Folytats a blogon ... kispadlasszoba.blogspot.com/2010/09/k...

sponsored links

Keres?s