HĂĄt, egyre gyakrabban bekĂśvetkezik az, ami hosszĂş-hosszĂş ideig nem volt. Sokszor vagyunk kettesben az urammal, rĂĄadĂĄsul kiszĂĄmĂ­thatatlan is, hogy mikor, Ă­gy nehéz a fĂľzés tervezése, pontosabban a mennyiségi kalkulĂĄlĂĄs. Ez a negatĂ­v része. A pozitĂ­v meg az, hogy lĂĄtjuk, egészséges felnĂľttek a gyerekeink, sikerĂźlt Ăľket "elengedni", mi meg végre (azt gondolom, ez nem Ăśnzés, "megdolgoztunk" érte az elmĂşlt 27 évben) Ăşjra élvezhetjĂźk a kettesben létet, Ăşjra belekĂłstolhatunk a fĂźggetlenségbe. Igaz, az uram tegnap este is utĂĄna szĂłlt BĂĄlintnak: mĂĄr megint kettesben hagytok anyĂĄddal? Mit kezdĂźnk egymĂĄssal?  :))

Na, hogy a lényegre ĂĄttérjek: szilveszterre vettĂźnk jĂł sok félbarna kenyeret, de nem fogyott el a LĂľrinc bulijĂĄban, gondoltuk, ma reggelire bundĂĄskenyeresĂ­tĂźnk belĂľle egy kazallal, mert azt mindenki szereti. VégĂźl ketten maradtunk itthon, Ă­gy igazĂĄbĂłl nagy kenyérpusztĂ­tĂĄst nem tudtunk véghezvinni, de azért jĂłl belakmĂĄroztunk. Most egy Ăłra van, még mindig nem vagyunk éhesek, szép kényelmesen fĂľzĂśgetek, kĂśzben blogolhatok kedvemre, amĂ­g az uram szkennelgeti a régi képeinket.

HozzĂĄvalĂłk (Ahhoz, ahogy mi készĂ­tettĂźk ma délelĂľtt. Szerintem kb. 5 ember jĂłllakott volna ebbĂľl a mennyiségbĂľl, de 4 biztosan. Holnap mĂťanyagdobozkĂĄban magunkkal visszĂźk a maradékot.):

sponsored links