apa, kezdõdik
sponsored links
ma, amikor 75 perc alatt sikerült az elmúlt 4 évet lepakolni, átnézni és szortírozni a konyhaszekrény tetejérõl (ami úgy a lakás 1/100-ad részét fedi le), majd 2 körben le is hurcoltuk a kidobandó ez-azt a szelektív kukákhoz a 3.ról, elõször gondoltam bele igazán, hogy hogy a p*csába lehet ennyi szart felhalmozni 4 év alatt ez a lakás-összepakolás és -tovaköltöztetés dolog talán mégsem fog lezajlani egy délelõtt alatt.
ui. még 5 napig van konyha, ebbõl viszont 3-at házon kívül töltünk, a többit meg pakolással, úgyhogy elég valószínûnek tûnik, hogy a továbbiakban teszkós készkaja lesz, amit nem fogok fotózgatni – vagyis nem lesz itt semmi egy darabig, az élményeken kívül.
Hozzávalók
- 40 dkg kókuszreszelék
- 10 dkg cukor
- 6 dkg liszt
- 20 dkg tojásfehérje*
Know-how
- *a tojásfehérjét 2.5 dkg/tojással számoltam. az eredeti recept ennek a felével dolgozik, nekem annyitól még gyakorlatilag porzott a kókuszreszelékem, ezért dupláztam (meg azért, mert vettünk egy flakon tojásfehérjét, amiben szerintem legalább 20 tojásnyi adag van).
- a kókuszreszeléket összekevertem a cukorral és a liszttel, majd fokozatosan hozzáadtam a fehérjét.
- diónyi darabokat formáztam belõle (ez elég macerás mûvelet volt, nem nagyon állt össze gombócokká, csak erõsen összenyomva - ettõl viszont elég tömör sütik lettek belõlük a késõbbiekben), és 170 fokon 15-20 perc alatt aranybarnára sütöttem.
- (lett volna hozzá egy citromkrém is, ami nem sikerült valami jól. na, jó, sehogy nem sikerült. de magában is jó ez a cucc, higgyétek el, feleim.)
a recept egy tavalyelõtti Éva Adventbõl származik, és nem valami pörfikt. de utánaolvastam és legközelebb elõször kicsit megpirítanám a kókuszreszeléket, a fehérjét felverném lágy habbá, majd hozzáadnám a cukrot és kemény habot vernék belõle - ebbe a kemény habba forgatnám bele a megpirított kókuszreszeléket - innen meg már minden menne az eredeti leírás szerint.